Válaszok Palkovics László oktatásért felelős államtitkár hirado.hu honlapon közzétett felvetéseire 

2016-11-03
Image: 66974009, Palkovics Lászlóval, a Budapesti M?szaki Egyetem professzora, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. magyarországi kutatási igazgatója, az A.J.K.A. Shotokan Karate Do Szövetség Elnöke., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

A köznevelési államtitkár folyamatosan azt szajkózza, hogy milyen jól haladnak a dolgok, holott ez közel sem igaz.

Az alábbiakban a közleményben lévő szövegrészek feketén, a válaszok pirosan írva jelennek meg.

 

Ami most folyik az egy elavult, működésképtelen rendszer koncepciótlan módosítgatása, állandó konfliktusgenerálás, féligazságok, be nem tartott ígéretek felemlegetése. Ennek ékes példája Palkovics László hivatkozott nyilatkozata is.

 

Az oktatási államtitkár a mozgalom szerdán ismertetett levelét meglehetősen méltatlannak nevezte, és kifejtette: a február óta tárgyalt ügyek jelentős részében megoldást született, illetve körvonalazódik.

A szöveg sokat mondó: a „tárgyalt” ügyekről van szó. És mi van azokkal, amiket nem tárgyaltak? Így például a CKP 12 pontjában szereplő kb. 35 ügy kb. 90%-a.

 

Palkovics László a nyugdíj előtt álló pedagógusokkal összefüggő felvetésekre elmondta: 15 ezer olyan pedagógust, aki hét évvel van a nyugdíj előtt automatikusan átsoroltak, és 1300-an vannak azok, akik elkezdték a minősítési folyamatot, de az sikertelenül zárult. Utóbbiaknak lehetővé teszik egy egyszerűsített eljárással, hogy jövő március végéig lezárják a minősítési folyamatot és az átsorolásuk is megtörténjen.

A „sikertelenül zárult” sok esetben azt jelentette, hogy a folyamat nem fejeződött be, mert megtudták a pedagógusok, hogy nem kell majd a minősítésen keresztülmenniük. Más esetekben egyetlen óra megtekintése alapján dönthetett az elutasításról a minősítést végző, aki végzettsége, tapasztalata alapján sokszor nem is volt alkalmas az adott óra minőségének elbírálására. Ha összesen 1500 ilyen tanárról van szó, miért érdemes emiatt külön szabályozást hozni, szembeszállni a tervezet elleni egységes tiltakozással?

 

A diákok terheinek csökkenéséről szólva kiemelte: ismerik a problémákat, a következő nemzeti alaptanterv kialakításakor erre fokozottan figyelnek, de egy működő rendszerbe nem lehet belenyúlni, hogy “innen-onnan most elvesznek öt órát”.

Ez az érvelés azért hamis, mert a szakgimnáziumok esetében maga az EMMI tette meg. Egyébként az jogos ellenvetés, hogy a jelenlegi szabályozásban a NAT – kerettanterv – helyi tanterv szisztémába „belebuherálni” rendkívül kockázatos, kétes kimenetelű megoldás lenne. Ám észrevéve a problémákat (amelyeket sokan 2012 óta, az új NAT megjelenése óta állandóan mondtunk) sokkal hamarabb el lehetett volna kezdeni a tartalmi szabályozás rendszerének átalakítását. Egyébként óraszámot legalább egy esetben mechanikusan is lehetne csökkenteni, ez a testnevelés óraszámnak az indokolatlan ötről a heti háromra csökkentése. Ez sem minden probléma nélkül hajtható végre (sok helyen a testnevelés tanárok óraszámaival gondok adódhatnak), de talán ezek kisebbek, mint a túlterhelés problémája.

 

Első lépésként – a szakemberek javaslatára – lehetőséget teremtettek arra, hogy a pedagógusok az adott tananyagtól az eddiginél nagyobb szabadsággal térhessenek el. A tananyag és az óraszám csökkentése a következő nemzeti alaptanterv feladata lesz – közölte.

Valóban feloldotta egy jogszabály változtatás a tananyag merev meghatározottságát, ami legalábbis a kerettantervben szereplő témák tanítását illeti. De természetesen ez a szabályozás nem oldotta, nem oldhatta fel a NAT adta kötöttségeket, márpedig már a NAT-ban is nagyon nagy a tananyag mennyisége (teljesen fölöslegesen, a NAT-nak nem ez lenne a funkciója). Tekintve, hogy a helyi tantervek – átvéve mindent a NAT-ból és a kerettantervekből – a teljes, mérhetetlenül felduzzasztott tananyagot tartalmazzák, ahhoz, hogy a pedagógusok élhessenek a jogszabály változtatás nyújtotta lehetőségekkel, a helyi tantervet is át kell alakítaniuk az iskoláknak. A tankönyvek pedig tartalmazzák a NAT és a kerettanterv megszabta tananyagot. Ez egy zűrzavaros helyzet, amelyben a minisztérium csak látszatengedményeket tesz, miközben egy őszi intézkedéssel még egy évvel kitolta az új NAT kidolgozásának és bevezetésének határidejét. Az elkövetett hibákat a tárca nem vallja be következetesen, és nem vonja le a szükséges következtetéseket, csak alibi módon cselekszik, pusztán a pedagógusokat akarja megnyugtatni.

 

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy csupán egy javaslat érkezett, amely azt indítványozta, hogy a heti öt testnevelés órát csökkentsék háromra. Ezt nem kívánja minősíteni – mondta, de megemlítette, hogy egy idei felmérés szerint 78 százalékos támogatottságot élvez a heti öt testnevelés óra.

Magunk nem láttuk a felmérés eredményeit, nem ismerjük a módszereit. Kutatáshoz is értő szakemberekként tudjuk, hogy kell úgy feltenni kérdéseket egy kérdőívben, hogy arra az általunk kívánt válasz érkezzék többségében. Nem állítjuk, hogy ez történt, de történhetett. Akik válaszoltak a kérdésre, vajon tisztában voltak vele, hogy az alternatíva egy kisebb testnevelés óraszám, és a tanulói terhek csökkenése? Egyébként sem tartjuk következetes magatartásnak, hogy a hatalom bizonyos, nyilván számára kedvező esetekben, mintegy válogatva a közvélemény által támogatott vagy éppen ellenzett változtatások között, vagy támaszkodik ezekre a véleményekre, vagy nem.

 

Az oktatási államtitkár kitért arra is: az oktatás-nevelést segítők idén kétszer 35 ezer forintos bérkiegészítést kaptak, jövőre átlagosan 10 százalékkal emelkedik a bérük. Hozzátette: nem csupán a bérüket rendeznék, hanem sokkal komolyabb szerepet is szánnak nekik. A tanárok egy sor feladatot nélkülük nem tudnak ellátni – emelte ki.

Adataink szerint az oktatást, nevelést segítők bérének legutóbbi emelkedése óta a hazai infláció meghaladta a 30%-ot. Ehhez képest az átlagosan 10%-os fizetésemelés semmi. A kétszer 35 ezer Ft-os bérkiegészítés (amit persze, nem baj, hogy megkaptak a dolgozók), ismét csak hangulatjavító eszköz.

 

A kormány korszerűtlen módon a végzés utáni azonnali munkavégzés szakmai feladataira való felkészítést tekinti a szakképzés feladatának.

 

A szakképzés átalakításáról szólva mindenkit arra kért, hogy nézze meg, mi történik Magyarországon, a gazdaság fejlődését ugyanis egyértelműen a szakemberek hiánya gátolja. Nincs idő várni – jelentette ki.

Megnéztük, mi történik Magyarországon, és részletesen elemeztük, mire vezet a szakképzés átalakítása. A CKP elemzését eljuttatta többek között Palkovics államtitkár úrhoz, de választ rá nem kaptunk. Magyarországon nem annyira a szakmunkás hiányzik, hanem az a szakmunkás, akit a munkáltatók alkalmazni hajlandók, mert rendelkezik a munkavégzéshez szükséges általános és szakmai képességekkel. A helyzeten nem javít, hanem ront, hogy a kormány korszerűtlen módon a végzés utáni azonnali munkavégzés szakmai feladataira való felkészítést tekinti a szakképzés feladatának. Az alkalmazható szakemberek nem azért hiányoznak, mert szakiskola helyett érettségit adó iskolákba mentek a tanulók, hiszen szakmát érettségi után is lehet tanulni. Nem is azért, mert a szakiskolákban három helyett négy évig tanulhattak, és a szakközépiskolában voltak természettudományos tárgyak.  Egyszer használatos, eldobható szakmunkások, változtatásra, új ismeretek befogadására képtelen, mert csak egy irányú képzést kapó munkavállalók nem fogják Magyarország szakemberhiányát megoldani. Ez gátolja Magyarország fejlődését! Valóban nincs idő várni, a szakképzésben uralkodó szemléletmód és gyakorlat gyökeres megváltoztatására van szükség.

 

Kitért arra is, hogy az oktatás legalapvetőbb forrásait biztosítják, a Kliknek nincs kifizetetlen számlája, a következő évi költségvetést megtervezték, az iskolák szintjén most pontosítják.

Számunkra teljesen érthetetlen, hogy most már hónapok óta hősies tettként lehet előadni a közvélemény előtt, hogy a KLIK-nek (ami most már KIK), vagyis az államigazgatás egyik mamutszervezetének nincs kifizetetlen számlája. Ha egy államigazgatási szervnek kifizetetlen számlája van, az a rossz tervezést jelzi, ezért ha ez megszűnik (amiben nem vagyunk száz százalékig biztosak, várjuk meg az év végét), az a normál helyzet. A költségvetés tervezését jogszabályok írják elő. Az, hogy most pontosítják az iskolák számára a költségvetésüket, dicséretes előrelépés az előző évekhez képest, amikor is az iskoláknak teljes mértékben szabálytalanul nem volt költségvetésük. Ha mindaz valóban úgy van, ahogy államtitkár úr mondja, akkor technikai értelemben most jutott alapállapotra az EMMI oktatásirányítása a finanszírozásban. Az elvárhatóhoz képest nyugtázhatjuk, hogy sikerült az alapelvárásokat teljesíteni, de valami világraszóló eredményről szó sincs. Olyan alapállapotról van szó, amelyben már fel lehet, és fel is kell tenni az oktatásfinanszírozás egyéb súlyos problémáinak kérdéseit a finanszírozás rendszerével és mértékével kapcsolatban. De ezekről a kérdésekről szó sincs.

 

Az önkormányzatiság teljes hiányával szemben nem érv az, hogy a most már teljes mértékben központi állami fenntartás kissé dekoncentráltabb lett

 

Az 58 fenntartó kifogásolásáról azt mondta, hogy eddig a túlzott centralizáció volt a probléma. Most 58 önálló jogi személyiségű, döntési kompetenciával bíró költségvetési szerv jön létre, amely alatt közvetlenül az iskola lesz, így sokkal működőképesebb modell jön létre – mondta.

Csak bizonyos döntések kerültek valamivel közelebb az intézményekhez. Mások meg távolabb – földrajzi értelemben biztosan. Ez a helyzet még mindig fényévnyi távolságra van a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elveinek érvényesülésétől. Egészen más paradigmában gondolkodunk. A szubszidiaritás és az önkormányzatiság teljes hiányával szemben nem érv az, hogy a most már teljes mértékben központi állami fenntartás kissé dekoncentráltabb lett.

 

A Tanítanék Mozgalomhoz a sajtóüzengetésen kívül soha, semmilyen rendezvényre nem érkezett meghívás egyetlen elérhetőségre sem

 

Palkovics László megjegyezte: február óta minden rendezvényükre meghívták a Tanítanék mozgalmat. El kell jönni, el kell mondani a véleményüket, ő nem fél semmilyen vitától – közölte, és jelezte: november végén, december elején szakmai konferenciát rendeznek, amelynek a panelbeszélgetésére ismét meghívják a mozgalmat, illetve a szakértőit.

Tisztázzuk! A Tanítanék Mozgalomhoz a sajtóüzengetésen kívül soha, semmilyen rendezvényre nem érkezett meghívás egyetlen elérhetőségre sem. A Civil Közoktatási Platform, valamint a két legnagyobb pedagógus szakszervezet a Köznevelési Kerekasztal nevű formációba kapott meghívást. Az említett szervezetek a legelejétől világossá tették, hogy a minisztérium által meghatározott napirenddel működő, a minisztérium által meghatározott összetételű, vagyis nem demokratikus eljárásban létrejött szervezetet nem tartják alkalmasnak arra, hogy a magyar oktatás mély, alapvető problémáit felvesse, és azokra megoldásokat találjon. Minden demokratikusan szerveződő konzultációban szívesen részt veszünk, amennyiben biztosítható, hogy az oktatás alapvető kérdéseivel, és nem feltétlenül a minisztérium szája íze szerint, vagyis érdemben lehet foglalkozni.

 

 

A magyar oktatásnak nincs olyan ügye, amelyet csak a pedagógus karral, csak az egyetemekkel vagy csak a Tanítanék mozgalommal beszélnének meg – fogalmazott az államtitkár, aki szerint az oktatás ügye konszenzust igényel, nem lehet egy szervezet véleménye alapján alakítani.

Van annak némi bája, hogy a Tanítanék Mozgalom felvetésére az államtitkár úr a konszenzus igényével válaszol. A minisztériumban a döntések a szakmai, a civil, az érdekvédő szervezetek szinte teljes kizárásával, illetve pusztán teljes mértékben formális véleményezésre való felkérésükkel, legföljebb a minisztérium házi szervezeteként működő Kerekasztal asszisztálásával (mostanában már sokszor anélkül, ld. szakgimnáziumi kerettanterv átalakítás) születnek meg, a konszenzus, de még csak az érdemi vita is teljes mértékben távol áll a minisztériumtól. A Tanítanék Mozgalom egy vitát kezdeményezett, mert égetően szükség lenne a magyar oktatási rendszerben ilyen tisztázó alkalmakra. Vissza lehet utasítani, végül is a minisztérium ezzel hű marad önmagához, de úgy véljük, ennek egyre inkább az egész magyar oktatás látja a kárát.

Civil Közoktatási Platform