HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.04.

2017-05-04
sajtofigyelomajus

Az elmúlt hetekben különösen nagy visszhangot váltott ki egy törvénytervezet két kitétele. Az egyik szerint megszűnne az a lehetőség, hogy  a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő (BTM) diákok a nevelési tanácsadó javaslatára mentesülhessenek az osztályzás alól. A másik alapján az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos gyerekeket nem csak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakból. A tervezet ellen tiltakozik a szakma, felemelik szavukat az érintett szülők. Az egyik érv a tervezet mellett, hogy kevés a gyógypedagógus.  Ha ez így van, akkor végképp érthetetlen, hogy miért csökken a gyógypedagógiára felvehetők keretszáma. Ez 2012-ben még 1300 volt, az idei évben csak 1090. Pedig lenne érdeklődés, hiszen több, mint ötszörös volt a túljelentkezés. „Így omlik a gyermekekre az Orbán rendszer” – írja a hvg.hu.

TARTALOM

  1. Tervezett változások a BTM és az SNI gyerekek ellátásában

  2. Oktatáspolitika

  3. Középiskolai felvételi

  4. Új NAT

  5. Pedagógusok

  6. Tanulói pályafutás

  7. Tankönyvek

  8. CEU

  9. CIVILEK

  10. Egyházak és iskolák

  11. Kritikus megnyilvánulások

  12. Felsőoktatás

  13. Gyermek- és ifjúságvédelem

  14. Nevelés-oktatás-pedagógia

  15. Alternatív iskolák – iskolai alternatívák

  16. Nyelvoktatás

  17. Kézenfogva ballagnak /szolidaritás

 

 

1. Tervezett változások a BTM és SNI tanulók ellátásában

gyógypedagógusok, felmentések, autitizmus, ADHD, tiltakozások, CSEVE csoport, államtitkár, képzés

A szakma nemet mond: képesítés nélküli tanárok ne foglalkozzanak sérült gyerekekkel! VIDEÓ (04.20.)
Egy tervezet szerint a jövőben nem csak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakat az enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak. A szakma ezt elfogadhatatlannak tartja. A gyógypedagógus hiányra átmeneti megoldást jelenthetne, ha a nyugdíj korban lévő pedagógusokat tovább foglalkoztatnák.
(Forrás: Szeged TV)

A CEU-ügynél is durvább dolog történhet az oktatással (04. 21.)

A tervezet egyik vitatott pontja, hogy megszüntetnék a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) diákok azon lehetőségét, hogy a nevelési tanácsadó javaslatára felmenthetőek legyenek az érdemjegyekkel való osztályozás alól. Többek között a rendelet ezen pontját is kifogásolta a CSak Együtt Van Esély (CSEVE) nevű csoport, amely a sajátos nevelési igényű gyermekekért jött létre. Közleményükben azt írták, a BTMN besorolású tanulók felmentésének egy tollvonással való megszüntetését teljes mértékben elfogadhatatlannak tartják. A minisztérium az intézkedést azzal indokolja, hogy a gyerekek fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt a felmentés helyett, a CSEVE szerint azonban a fejlesztésekhez szükséges körülmények közel sem biztosítottak.
(Forrás: 24.hu)

Versenyszférából hígítanák a tanárszakmát (04.21.)

Még mindig jobb, ha foglalkozik valaki egy autista gyerekkel, mintha nem foglalkozik vele senki. Így reagált arra a vádra az oktatási államtitkár, hogy a kormányzat felhígítaná a szakmát azzal, ha nem kötné pedagógus végzettséghez a tanári és nevelői feladatokat. Lázár János ugyanakkor külön is kiemelte, hogy a speciális figyelmet igénylő gyerekekkel továbbra is szakemberek foglalkoznának.
(Forrás: Hírtv)

'ADHD-s vagyok, és kijöttem az utcára' – Figyelj rá, hogy rád figyeljen! (04.22.)

A diagnosztizált és fejlesztett ADHD-sek jól integrálhatóak, ami az egészséges és sikeres felnőtté válás egyik alapvetése. Ami most folyik, hogy egészséges gyerekek mellé beerőszakolunk viselkedési problémás, figyelemzavaros és hiperaktív gyerekeket, úgy, hogy egy-egy iskolára jó, ha egy fejlesztőpedagógus jut, gyógypedagógus pedig nincs is mindenhol, az csak feszültséget szülhet. A gyógypedagógiában járatlan szaktanárok figyelmét teljesen elveszik a kontrollálhatatlan nebulók.Nem arrafelé kellene mennie az oktatáspolitikának, hogy szakképesítés nélkül is alkalmazzon pedagógusokat, hanem meg kellene szervezni az ingyenes és kötelező pedagógus-továbbképzést mindazok számára, akik kapcsolatba kerülhetnek integrált csoporttal, és kötelezően fogadnak sajátos nevelési igényű gyerekeket.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

2017.04.25.
Nyílt levélben kérte a törvénymódosítás átgondolására Balogot az Apáczai egyik diákja (04.25.)

Nyílt levelet írt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek az ELTE Apáczai János Gyakorlógimnáziumának végzős, kitűnő eredményű diákja. Markos Balázs, a levél írója tanulási nehézségekkel küzd, de így is mindent kitűnően teljesít azzal a segítséggel, hogy a reál tantárgyak teljesítése alól felmentést kaphat. Azonban egy jogszabály-módosítással elvennék tőle és társaitól ezt az engedményt, ezzel együtt akár a továbbtanulás lehetőségét is.
(Forrás: Eduline)

Tanulási zavarok/zavaros javaslatok – VIDEÓ (04.25.)

Maruzsa Zoltán, helyettes oktatásügyi államtitkár ismerteti és értelmezi a törvényjavaslatot, amely tartalmazza a BTM-es tanulók osztályzás és értékelés alóli felmentésesnek visszavonását ,  valamint azt a kitételt, hogy SNIS-s gyerekek esetében nem minden esetben van szükség gyógypedagógus alkalmazására a SNI-s és BTM-es tanulók fejlesztéséhez. A Magyar Pedagógiai Társaság nevében Turcsik Katalin klinikai szakpszichológus és a szülőként érintett Erdész Ferenc, a CSEVE csoport tagja mondja el (ellen)véleményét.
(Forrás: rtl.hu)

Így omlik a gyermekekre az Orbán-rendszer (5.03.)

2012-ben még 1300 hallgató kezdhette meg gyógypedagógiai tanulmányait a hazai felsőoktatási intézményekben, idén már csak 1090 diákot vehetnek fel. Jelenleg országos átlagban több mint ötszörös a túljelentkezés ezekre a szakokra, miközben több mint kétezer gyógypedagógus hiányzik a napi gyakorlatból, további ezer státust pedig olyan tanárok töltenek be, akiknek nincs meg a szükséges végzettségük.

(Forrás: hvg.hu)

 

 

2. Oktatáspolitika

változások, Pölöskeiné, szakképzés, kompetenciamérés, iskolai kirándulások,

45 milliárdból turbóznák fel a vidéki iskolák gépparkját (04.21.)

A kormány 45 milliárd forintot fordít az elkövetkező időszakban iskolai informatikai fejlesztésekre – mondta az oktatási államtitkár pénteken a LIGA Szakszervezetek fővárosi szakmai konferenciáján pénteken. Palkovics László beszámolójából az is kiderült, hogy ezt az összeget kizárólag a vidéki iskolák között osztanák fel. A tanárképzés során szintén szeretnék beépíteni ezeket a kompetenciákat, hogy a pedagógusok is lépést tartsanak fejlesztésekkel. Az államtitkár hozzátette, eddig még nem döntöttek a kilenc évfolyamos iskoláról, sem a középiskolai felvételik átalakításáról – a kabinet csupán egy tájékoztatót hallgatott meg a témában.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Valami egészen furcsa dolgot mondott a szakképzésről a helyettes államtitkár (04.20.)

Pölöskei Gáborné egy debreceni rendezvényen azt mondta, hogy az NGM-ben "jó helyen van a szakképzés", a tárcánál ugyanis nem szociológiai értelemben közelítik meg ezt a területet, hanem abból a szempontból, hogy mi kell a gazdaságnak.Úgy vélte, az oktatási szektor ugyanakkor nem tud olyan rugalmas lenni, mint azt a gazdaság dinamikája megkívánná. Az oktatásnak elsősorban az a dolga, hogy megtalálja a készségfejlesztési lehetőségeket, amelyek a tehetséges és a hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését szolgálják.
(Forrás: Eduline)

Újabb változások jöhetnek az oktatásban – vége az egésznapos iskolának? (04.21.)

Palkovics László a sajtóban megjelent hírekre reagálva jelezte: a kormány nem döntött sem a kilenc évfolyamos iskoláról, sem a középiskolai felvételik átalakításáról. Tájékoztatót hallgatott meg a kabinet csupán, ezek olyan kérdések, amelyek szakmai vitáját az elkövetkező időszakban folytatják majd le – írja az MTI.
(Forrás: Napi.hu)

Palkovics: Meghatározhatják az iskolai kirándulások fogalmát a köznevelési törvényben (04.26.)

Pontosan definiálnák az iskolai kirándulásokat és a balesetek esetén az objektív kártérítési felelősség fogalmát a köznevelési törvény tervezett módosításában – mondta Palkovics László oktatási államtitkár, aki félreértésnek nevezte a kártérítés értelmezésével összefüggésben a sajtóban megjelenteket. A formálódó javaslatban – amely jövő héten kerülhet az Országgyűlés elé – az szerepel, hogy külföldi iskolai kirándulásnak az minősül, amit egy nevelési-oktatási intézmény legalább hét tanulójának részvételével szerveznek. Rögzítenék, hogy a diákokat felügyelő személy az oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban áll, s azt is, hogy a térítésköteles kirándulás nem a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, 2001-es törvény alá tartozó államokba irányul. 
(Forrás: Magyar Hírlap)

Oktatási Hivatal: stabilak az országos kompetenciamérés eredményei (04.28.)

A felmérést 4308 iskola 242 394 tanulója írta meg a hatodik, nyolcadik és tízedik évfolyamon. Kifejtette: sem a szövegértés-, sem a matematikateljesítményt tekintve nem tapasztalható tendenciaszerű változás, de a matematikateljesítményt illetően míg a fejlődés a 6-8. évfolyam között jelentős, a 8-10. évfolyam között lelassul.A legmagasabb teljesítményeket a fővárosban mérték, ezt követik a megyeszékhelyek, a városok, majd a községek. Világos tehát az összefüggés, az átlagteljesítménybeli különbségek tükrözik a településtípusok közötti szociokulturális különbségeket
(Forrás: Magyar Idők)

 

 

3. Középiskolai felvételi

központosítás, szakképzés

Út a disztópiához – A középfokú közoktatás központosításának megkoronázása (04.19.)

De most nézzük, milyen lehet a megvalósítás, ha totális. A 14 éves gyermek megírja a központi írásbeli felvételit. (Központi szóbeli felvételire valószínűleg nem lesz elég pénz, szervezeti és humánerőforrás-kapacitás, kivéve, ha a „nem mondom ki” állja majd a számlát.) Ezek után a központ eldönti, hogy ki milyen képzésre jogosult az eredmények és egyéb meghatározott szempontok alapján, például kék szem, fociklubtagság és hasonlók. Ezzel a történet (más néven: eljárási szabályozás) nincs befejezve. Kötelező elosztás is lesz. Központi döntés arról, hogy melyik gyerek melyik körzetbe tartozik, ezen belül melyik iskolába és annak mely osztályába. Az osztályok, iskolák összetételére külön szabályozás készül, biztosítva az egyenlőséget, integrációt, inkluziót.
(Forrás: Magyar Narancs)

A középiskolába jelentkezők közel 97 százaléka felvételt nyert (04.26.)A felvételi eljárásban 81 883 nyolcadik évfolyamos, 7516 hatodik évfolyamos és 6089 negyedik évfolyamos tanuló vett részt. A felvettek 74,5 százaléka (60 974 diák) az általuk megjelölt legelső helyre, 91,4 százalékuk pedig (74 824 diák) az első három helyen megjelölt terület egyikébe jutott be. Az általános felvételi eljárás keretében fel nem vett nyolcadik évfolyamos tanulók száma 2520, a jelentkezést benyújtó tanulók 3,1 százaléka – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
(Forrás: Magyar Idők)

Nem vonzó a szakképzés (004.27.)

Tovább apadt a szakképzés népszerűsége – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) legújabb adataiból. A hivatal annak apropóján közölte a legfrissebb statisztikát, hogy szerdán lezárult a középfokú intézmények általános felvételi eljárása, vagyis minden iskolának értesítenie kellett a hozzá jelentkező diákokat arról, hogy elfogadták-e felvételi kérelmüket. A nyolcadikos felvételizők 36,4 százaléka ősszel gimnáziumi, 38 százalékuk szakgimnáziumi, míg 23,7 százalékuk szakközépiskolai tanulmányokat kezdhet. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi évhez képest a gimnáziumokba 1,5 százalékkal több diákot vettek fel, míg a szakgimnáziumok 0,7, a szakközépiskolák (korábbi szakiskolák) pedig majd egy százalékot veszítettek népszerűségükből.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

4. Új NAT

Csépe Valéria, koncepció

Nem nemzeti, nem alap, és tovább korlátozza a pedagógusok szabadságát – Mindent az új NAT-ról (04.15.)

A tervek szerint hamarosan lezárul, valójában soha el sem kezdődött az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) általános koncepciójának társadalmi vitája. A Csépe Valéria miniszteri biztos által jegyzett dokumentumot március elején mutatták be a kormány közeli szervezetekből összerakott Köznevelési Kerekasztalon, de a többi szakmai csoportnak nem mutatták meg. A Civil Közoktatási Platform (CKP) is csak azért tudta nyilvánosságra hozni, mert nem hivatalos úton sikerült megszerezniük a dokumentumot.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Nagyon más lesz az új alaptanterv, de csúszásban vannak vele (04.26.)

A Nemzeti alaptanterv átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos elmondta: az elkészült koncepció számos félreértelmezésével találkozott. Kifejtette: cél a használható, "dinamikus" tudás biztosítása a gyerekeknek, illetve a pedagógusok esetében a leadható tananyag helyett tanítható tananyag kialakítása.Egy alapozó fejlesztéssel kell indulni, de a mindenáron való tankönyvközpontúságtól is el kell mozdulni.A problémák között említette, hogy túl sok a tanóra, kevés a gyakorlat, s kihasználatlanok az egész napos iskola lehetőségei is.
(Forrás: Eduline)

 

 

5. Pedagógusok

életpálya, minősítés, végzettség, szakszervezet

Tízből kilenc tanár átment a minősítési vizsgán, 3000-en újra nekifutnak (04.20)

A Pedagógus I. és II. fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárások 2014 és 2016 között zajlottak, összesen 39 924 pedagógus tett minősítő vizsgát, és a vizsgák 91 százaléka sikeres volt – írja a Magyar Hírlap csütörtöki számában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára tájékoztatására hivatkozva.
(Forrás: Eduline)

Mutassanak egy biológust, aki elmegy környezetet tanítani (04.21.)

Mendrey szerint a mostani javaslat, miszerint bizonyos tárgyakat tanári végzettség nélkül is lehetne tanítani, valójában nem oldja meg a pedagógushiányt. “Kevés a realitása, hogy egy biológus diplomával rendelkező egyén menjen majd középiskolába biológiát tanítani, vagy az informatikus informatikát, mert a munkaerő-piaci vonzóereje a tanári állásnak nagyon kicsi. A problémát rövid távon mérsékelni igazán azzal lehetne, ha visszatérhetnének az iskolákba tanítani a korábban a nyugdíjkorhatár elérésekor automatikusan nyugdíjazott pedagógusok – ezt mondja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mellett a másik országos tanárszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete is.
(Forrás: abcug)

Pótolhatatlan pedagógusok (04.29.)

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a pedagógus-életpályamodell nem vált be, ugyanis 2013-as bevezetése óta rengeteg pluszmunkát, feszültséget, fáradságot hozott magával, ami finoman szólva nem kedvez az oktatás színvonalának. Majd lassan a nagy dérrel-dúrral beharangozott bérfejlesztés is megfeneklett: 2015-ben például kikerült a törvényből az a biztosíték, hogy a pedagógusbéreket a mindenkori minimálbérhez kötik. Így pedig nehéz a fiatalokat a pályán tartani.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Sikeres az életpálya (03.03.)

A tavaly indult minősítési eljárások esetében még nem rendelkezik az Oktatási Hivatal végleges számokkal, de annyit biztosan lehet tudni, hogy közülük eddig 2595 fő szerezte meg a pedagógus I. fokozatot, 11 612 fő a pedagógus II.-t, 770 minősítés pedig még nem zárult le – derült ki az Oktatási Hivataltól lapunk által kikért adatokból. Az adatok tükrében is elmondható, hogy az először idegennek tűnő besorolási rendszert egyre jobban elfogadta a pedagógustársadalom, az érintettek az új besorolások révén jobb és kiszámíthatóbb anyagi és erkölcsi körülmények közé kerültek.
(Forrás: Magyar Idők)

 

 

6. Tanulói pályafutás

lemorzsolódás, mobilitás

Korai iskolaelhagyás: romlottak a hazai adatok (04.20.)

2015-ben még 11,6 százalék volt az arányuk, tavalyra már leromlott 12,5 százalékra. Ez a szám az uniós országok átlagos 10,8 százalékához képest gyenge. Az adatok szerint a magyar férfi tanulók esetében rosszabb a helyzet: átlagosan 12,9 százalékuk hagyta ott idejekorán a tanulmányait, a nők esetében ez csak 12,1 százalék volt.A magyar statisztika több ok miatt is aggasztó. Egyrészt annak ellenére növekszik a korai iskolaelhagyók aránya, hogy Magyarország az unió tagjaként vállalta, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkenti ezt a számot. Ehhez képest 2014 óta csak romlik a helyzet.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Reménytelennek tűnik a diplomaszerzés 5.03.)

Pozitív eredmény ugyanakkor, hogy mind a leginkább hátrányos, mind pedig a legjobb helyzetű diákok igen magas aránya arról számolt be (94,5, illetve 97,9 százalékuk), hogy szüleik érdeklődnek iskolai tevékenységük iránt. Az viszont már kevésbé örömteli, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű diákok közel 78 százaléka állította, több alkalommal is inkorrekt módon bánt vele tanára a PISA-felvételt megelőző hónapban. Az eredmények az OECD-átlaghoz viszonyítva is igen kiugrónak számítanak, ugyanis a többi ország nehéz életkörülmények között élő diákjainak alig több mint 52 százaléka számolt be valamifajta általa tapasztalt tanári méltánytalanságról.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

7. Tankönyvek

minőség, ingyenesség, TANOSZ

Szülők: merjünk jobb tankönyvet választani! (04.24.)

A szülők meglepően nagy arányban utasítják el az állami/kísérleti tankönyveket, és elvárják, hogy az iskolában merjék megrendelni azt a tankönyvet, amit jobbnak tartanak. Bár a szülők elismerik, hogy a tankönyvrendelés elsősorban a pedagógusok kompetenciája, úgy gondolják, jobb döntés születhet a szülők bevonásával, ez azonban nem jelenleg nem tipikus. A szülők túlnyomó többsége a minőséget helyezi előtérbe az olcsósággal szemben, de mindemellett a kormányzat által emlegetett olcsóság sem igazán érzékelhető a szülők többsége számára. 
(Forrás: Szülői hang)

Ősztől minden általános iskolás ingyen kaphat tankönyvet? (04.26.)

A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint a mindenkire kiterjedő ingyenesség növelheti az iskolák közötti különbségeket, hiszen a jó körülmények között működő iskolákban, osztályokban a szülőkkel vásároltatják meg az alacsony tankönyvkeret miatt szükségessé váló kiegészítő tankönyveket, munkafüzeteket. Ezt a szegényebb térségekben lévő iskolákban már nem tudják megtenni. "Mindez így többe kerül az államnak és valójában a szülőknek is" – mutatott rá a Tanosz elnökhelyettese. Ha valóban csak a rászorulók kapnák ingyenesen a tankönyveket, akkor a tankönyvellátásra fordított eddigi közpénzekből jobb tankönyvcsomagokat lehetne összeállítani, különös tekintettel a hátrányos helyzetű iskolák kiemelt tankönyv- és taneszköz-fejlesztésére.
(Forrás: Népszava)

 

 

8. CEU

tiltakozások, rektor

Na, pont ezért kapkodnak a szomszédos országok a CEU-ért (04.20.)

Tíz év alatt 7024 nyertes pályázatból 125 jutott a posztszocialista országoknak. Ebből a mezőnyből kiemelkedik Magyarország, a maga 54 nyertes pályázatával. Szép eredmény, gondolhatnánk, csakhogy ez valójában szinte egyedül a CEU-nak és a Magyar Tudományos Akadémiának köszönhető. Az MTA kutatóintézetei az összes nyertes pályázat felét kapták, míg a CEU-val összesen már a háromötödét.
(Forrás: Eduline)

Újabb gimnázium állt ki a CEU mellett (04.20.)
A lex CEU visszavonását követelik a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanárai – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott, de egyébként az iskola honlapján is olvasható levelükben. Azt írják, a lépést tanítványaik és az ország jövője miatti felelősségérzet diktálta. Tiszteletüket fejezték ki továbbá minden kollégának, akik már nyilvánosan tiltakoztak, és kérték pedagógustársaik csatlakozását is.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Szépírók tiltakoznak a CEU-törvény ellen a Könyvfesztiválon (04.020)
Több tízezer magyar és külföldi értelmiségivel és számtalan tudományos műhellyel és civil szervezettel közösen a Szépírók Társasága is tiltakozott az ellen a törvénymódosítás ellen, mely a Budapesten működő Közép-európai Egyetem (CEU) létét fenyegeti. A CEU ügye jelképessé vált, hiszen a magyar kormány aljas és kicsinyes támadása az egyetemi autonómiát, az oktatás és kutatás szabadságát, a termékeny nemzetközi együttműködést és a civil társadalmat veszi célba. A CEU-val való szolidaritás, amely a rendszerváltás óta nem látott tömegeket vitt az utcára, az európai értékek mellett kiálló magyarok közös ügye.
(Forrás: Litera)

Üzent a kormánynak a CEU: nem vádaskodni, hanem tárgyalni kellene (04.21.)

Az intézmény rámutatott: a felsőoktatási törvényjavaslat első megjelenése óta mindvégig azt kérték a kormánytól, kezdjen jóhiszemű párbeszédet, amelynek célja az lenne, hogy mindkét fél részére elfogadható megoldást találjanak, amely lehetővé teszi a munka folytatását Magyarországon. Ehelyett folyamatosan hamis vádakkal és téves állításokkal szembesülnek – írták, hozzátéve: itt az ideje annak, hogy a kormány hagyjon fel ezzel a magatartással, döntse el, milyen álláspontot képvisel, és üljön le egyeztetni az egyetemmel. Jelen pillanatig semmilyen egyeztetés, konzultáció vagy tárgyalás nem volt a kormány és az egyetem vezetése között.
(Forrás: Eduline)

Ignatieff: Hagyjanak minket békén! (04.25.)

„A kérésünk lényege, hogy hagyjanak minket békén, hadd csináljuk, amit az egyetemek csinálnak!” – mondta Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektora Brüsszelben hétfő este. A Brüsszeli Szabadegyetem (ULB/VUB) meghívására vett részt egy beszélgetésen az egyetem francia és holland nyelvű részlegének a rektoraival, 150-200 fős nemzetközi hallgatóság előtt.  „Nem politikai intézmény vagyunk, hanem egy valódi egyetem. Izgalmas dolgokat tanítunk, például középkori történelmet és mikroökonómiát” – magyarázta, hogy miért teljesen érthetetlen, amikor a magyar kormány Soros Györggyel vívott háborújának egyik szereplőjeként tekintenek a Közép-európai Egyetemre.
(Forrás: Index)

A CEU rektora cáfolta, hogy elköltöznének Budapestről (04.27.)

Továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy Budapesten maradjon a CEU, és ezért minden tőlük telhetőt megteszünk. Minden ezzel ellentétes állítás a legjobb esetben is ki lett ragadva a szövegkörnyezetből, vagy egyszerűen hamis – írta  Michael Ignatieff, a CEU rektora az egyetem dolgozóinak és oktatóinak írt levelében. A Hvg.hu szerint a rektor ezzel cáfolta  Enyedi Zsolt rektorhelyettest, aki az RTL Klubnak azt mondta: a CEU jelenlegi formájában szinte biztosan nem marad Budapesten, erre  kevesebb mint 50 százalék esélyt lát.
(Forrás: Index)

Videó: CEU-ügyben küldtek üzenetet a török diákok a magyaroknak (04.30.)

A videóban török diákok üzennek magyar diáktársaiknak, és elmesélik, hogy Törökországban már több, mint 3500 tanárt rúgtak ki jogát. „Tőlünk elvették a szabad oktatás jogát, és nem szeretnénk, hogy veletek is ezt tegyék”- mondják a videóban a diákok, akik kiállnak a saját tanáraik mellett, és arra hívják fel a figyelmet, hogy egy egyetem bezáratása nem megoldás semmire, és ha valaki elfordítja a fejét a CEU-ügyben, akkor lehet, hogy a következő az ő egyeteme lesz.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

9. Civilek

civilellenesség

„Ez a propagandának nagyon mély és mocskos szintje” (04.21.)

Nem tudtuk egyenes gerinccel vállalni, hogy ott maradjunk – így indokolta lapunk megkeresésére Szűcs Norbert, a Tanodaplatform vezetője, hogy miért hagyta ott Berki Judittal, a Bátonyterenyei Tanoda vezetőjével együtt az Antiszegregációs Kerekasztalt néhány nappal ezelőtt. – A magyar kormány tanácsadó testületében ültem, miközben az nyíltan gyűlöletkeltő kampányt indított többek között a hozzánk hasonló civilek ellen – indokolta Szűcs a döntést. A szakemberek távozásukat egy igen kemény hangvételű, Balog Zoltánnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének címzett levélben is indokolták.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Utálják a kormány listázós tervét, de nem fogják bojkottálni (04.24.)

Nehéz helyzetbe hozta a civileket a kormány listázós törvényjavaslata, amely külön gyűjtené a külföldről támogatott szervezeteket. Ha regisztrálnak, azzal legitimálják a civilellenes politikát, ha viszont nem, azzal a saját létüket kocáztatják. A nagy, jogvédő szervezetek egyelőre nem beszélnek a terveikről, a kisebb civilek viszont nem akarnak bojkottálni. Helyette keményebb hangnemre váltanak, és ahol csak lehet, elmondják: nem velük van a baj. 
(Forrás: abcug.hu)

 

 

10. Egyházak és iskolák

elutasítás, kedvezményezettség

Elutasított egyház (04.25.)

A rendszerváltás elhozta azt a reményt is, hogy az egyházi oktatást sikerül az államosítás előtti szinten helyreállítani. Ez a remény ez idáig inkább illúzió, mint realitás. Negyvenévi kiesét nem lehet a legjobb szándékkal sem egykettőre bepótolni. S nem csak az egyházak személyi, anyagi, intézményi, strukturális feltételeiben mutatkoztak hiányosságok: hiányzott az általános jó szándék is. Az egyházi oktatás helyreállítását vagy újjáalakítását kezdettől fogva erősen akadályozták a világnézeti semlegesség mindenekfölöttiségét hirdető antiklerikális, liberális erők.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Ha egyházi tankönyvre kell közpénz, az ár sem számít (05.02.)

Mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól azok, akik egyházi tankönyvfejlesztés címén igényelnek forrást. A május 2-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat „a támogatási cél sajátosságaival” magyarázza, hogy miért nem kell közbeszerzést kiírniuk a tankönyvfejlesztőknek. Egyúttal megnevezi a keretet is, ahonnan lehívhatják a forrásokat. A tankönyvfejlesztési összeg egyébként apró morzsa az egyházaknak szánt tavaly év végi támogatás egészéhez képest: a kormány december 20-ától az év végéig, tehát tíz nap alatt összesen 121 milliárd forintot oszt szét a magyarországi egyházak, felekezetek és tagintézményeik között.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

11. Kritikus megnyilvánulások

ellenzék, Áder, közoktatás

Barkóczi Balázs: A közoktatás megvédése lesz az Orbán-kritikus ellenzék igazi erőpróbája (04.21.)

A CEU-ellenes törvény kiváltotta tiltakozáshullám azért nem tudott eszkalálódni, mert ott csupán ugyanannak az osztálynak a két pólusa feszült egymásnak, és így a tüntetésekből hiányzott a valóban rendszerellenes  kritikai attitűd. A most önszerveződő csoportok politikai aktivitásának és erejének valódi fokmérője az lesz, ha nem csak egy elitegyetem bezárása, hanem az egész közoktatás, és így az alsóbb osztályok mobilitásának ellehetetlenítése ellen is legalább ugyanilyen vehemenciával fognak tiltakozni, kilépve saját komfortzónájukból, és – ahogyan azt a CEU kapcsán már megtették – az éles hangú közlemények világából.
(Forrás: Kettős Mérce)

Lázadnak a Trefortban Áder János látogatása ellen (04.23.)

Kedden Áder János köztársasági elnök az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumba látogat, ahol rendhagyó órát tart a diákoknak. Az államfő előre tudhatja, hogy nem mindenki örül majd a látogatásának az ország egyik legjobb iskolájában, mert az iskola honlapján 40 tanár tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. Ebben azt írják, hogy nem értenek egyet a lex-CEU-ként aposztrofált törvény elfogadásának módjával, annak tartalmával és szellemiségével. Az aláírók kiállnak a tanítás és a tanulás szabadsága és a nyílt társadalmi viták mellett. 
(Forrás: Index)

EMMI salátatörvény: Meglepő változtatások, menekülő pályakezdők – VIDEÓ (04.26.)

Öt nap alatt kellett volna véleményeznie a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megalkotott salátatörvényt – mondta Mendrey László, a PDSZ elnöke az ATV Start című reggeli műsorában.
(Forrás: atv.hu)

 

 

12. Felsőoktatás

elnöki nyilatkozat, megszűnő főiskola, külföldi egyetemek

Áder János köztársasági elnök nyilatkozata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról 04.10.)

A törvény gyors – bár a házszabályi rendelkezéseknek megfelelő – elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki. Jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak. Azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek, felkérem Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében.
(Forrás: Köztársasági Elnöki Hivatal)

Újabb főiskola tűnik el: a Semmelweisbe olvad a Pető András Főiskola (04.21.)

2017. augusztus 1-től kezdődően, a Pető András Főiskola a Semmelweis Egyetem önálló főiskolai karaként (a Konduktív Pedagógiai Központtal együtt – melynek részei az óvoda, az iskola és a Pedagógiai Intézet) működik tovább. "Az intézmények tevékenységei nemcsak kiegészítik egymást, hanem szervezetileg együttműködve új, magasabb szintű oktatási-, nevelési-, kutatási-, fejlesztési feladatok ellátására nyílik lehetőség az ortopédia, az idegtudományok, a mozgásfejlesztés, a komplex (re) habilitáció és a gyermekgyógyászat terén csecsemőkortól egészen a felnőttkorig.
(Forrás: Eduline)

Az Oktatási Hivatal hat külföldi egyetemmel kapcsolatos eljárását zárt le (04.23.)

Mióta az Oktatási Hivatal (OH) tavaly megkezdte a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények működési engedélyének felülvizsgálatát, hat eljárásban született jogerős lezáró döntés, mind a hat esetben visszavonják az engedélyt. A közleményben emlékeztettek, hogy a törvény értelmében a hivatalnak ötévente felül kell vizsgálnia Magyarország államilag elismert magyar felsőoktatási intézményeinek, illetve a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények működési engedélyét. A felülvizsgálati eljárásokat az OH – a 2015-ben rendeleti szinten megjelent részletszabályozás alapján – 2016-ban kezdte meg.
(Forrás: Magyar Hírlap)

 

 

13. Gyermek- és ifjúságvédelem

hátrányos helyzet, veszélyeztetettség

L.Ritók Nóra: Iskolák a határon (04.23.)

Azért ekkorát a pedagógiába régen rúgtak. Meg a pedagógus társadalomba is. Azokba a szegény tanerőkbe, akik ott küzdenek, a szegregált iskolákban, 100 %-ban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, miközben portfóliót írnak, és várják a minősítőt, vagy épp a tanfelügyelőt. Ahelyett, hogy segítséget kapnának, újra azt üzenik nekik: csak vegetáljatok tovább, nem vagytok értékteremtők, nem vagytok fontosak. Csak azért kaptok fizetést, mert valakinek „ezekkel” is kell foglalkozni. Annyit értek, mint egy közmunkás, vagy egy műkedvelő.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Bár kamu a Kék Bálna, a gyerekek önvagdosása valódi (05.01.)

A számos Kék Bálna-ellenes VK-közösséget elnézve látszik, hogy a korábbi cikkünkben nyilatkozó magyar fiatalok nincsenek egyedül azzal, hogy megpróbálják lebeszélni a veszélyeztetettnek tűnő kamaszokat. A Magyarok a Kék Bálna ellen csoport három alapítójához azóta több új felhasználó is csatlakozott, és láthatóan küldetésüknek érzik, hogy elbeszélgessenek mindenkivel, aki a játékhoz csatlakozna, vagy egyszerűen csak depresszív gondolatokat posztol. Néhányuknál látható, hogy naponta tucatnyi elkeseredett fiatalhoz is kedves kommenteket intéznek.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

14. Nevelés – oktatás – pedagógia

irodalom, politika, nyelvtan, szabad gyermek, készségfejlesztés

Csak az olvassa versemet, avagy hogyan tanítsuk József Attilát? Trencsényi László írása (04. 23.)

Egy irodalomtörténeti emlékülésen kértek meg a szervezők, hogy pedagógusként tegyek a fenti kérdésben vallomást. Elkerültem a tantervelemzés csapdáját. (Mondván: mi érdekelne engem a „tanterv” maga?) A napokkal változó ötletelésnek gondolok minden rangsort és címsort, melyet komoly férfiak és hölgyek tantervbe írnak („tantervbe” írják, mit telefonoztam). Azt gondolom, hogy József Attiláról (is) minden irodalomtanárnak meg kell kötnie a maga „új szövetségét” konkrét diákjaival – ezt gondolom „helyi tantervnek”.
(Forrás: Tani-tani Online)

Dr. Gyurkó Szilvia: Hogyan beszélj a gyerekeddel a politikáról? (04.24.)
Miért fontos, hogy beszéljetek róla? Először is azért, mert egyébként is beszélnek róla. Lehet, hogy ez nem tetszik, de tény: már az óvodákban is jelen van a politika. A homokozóban is megjelennek a politikai üzenetek, a gyakran ismételt szlogenek, hiszen a gyerek nézi a tévét, jár az utcán, látja a plakátokat, hallgatja a rádiót, hall téged. Körülveszi őt a politika. Nincs burokban, tehát fontos, hogy segítsük őt abban, hogy értse, mi zajlik körülötte. Arról nem is beszélve, hogy az önálló véleményalkotást – és közben a másik véleményének tiszteletben tartását – gyerekkorban lehet a legjobban megtanulni. 
(Forrás: wmn.hu)

Nyelvtudós a nyelvtanóráról (04.23.)

Aminek én kevesebb értelmét látom, az az a fajta mondatelemzés, hogy húzzuk alá, mi az alany, mi az állítmány, hogy ez hely- vagy állapothatározó. Igazából a nyelvtudomány egy hallatlanul érdekes, kísérletező tudomány volna, lehetne tanítani úgy, mint jó esetben a fizikát: kísérletezzünk, figyeljük meg, abból vonjunk le egy szabályt, amit egyébként beszéd közben öntudatlanul alkalmazunk. Nagyon érdekes lenne – de ez egyelőre nincs benne a nyelvtanoktatásban. (Részlet Kolozsi Ádám É. Szabó Katalin, nyelvésszel, a Bólyai díj idei kitüntetettjével készült interjújából.)
(Forrás: Index)

Hogyan ellensúlyozzuk otthon az iskolarendszer sajátosságait? (04.24.)

Lev Tolsztoj gondolatait szeretném idézni a mai! iskolarendszerrel kapcsolatban: „A gyerekek beszélgetése, mozgása, vidámsága, amely elengedhetetlen feltétele a tanulásnak, zavarja a tanárt, és ezért az iskola a kérdések börtöne, ahol a beszélgetés és a mozgás tilos. …a felülről, erőszakkal létrehozott iskolákban a tanár nem a juhok pásztora, hanem azok börtönőre. [….] Ahelyett, hogy belátnák, a siker feltétele adott helyzetben az, hogy tanulmányozzák azt a dolgot, amivel foglalkozniuk kellene (az oktatásban ez a „tárgy” a szabad gyerek), úgy akarnak tanítani, ahogyan ezt maguk megszokták, és a legjobbnak találják. Ha pedig ez nem vezet eredményre, akkor sem a tanítás módját változtatják meg, hanem inkább a gyermeki természet megváltoztatására törekednek. ”
(Forrás: Index)

Közönségre hangolva – Feladat- és játékgyűjtemény az előadói készségek fejlesztéshez. Szijártó Adrienn írása (05.03.)

Kevés figyelem irányul az oktatás során arra, hogy a mondandónknak csak akkor lehet valós hatása, ha rezonál rá a befogadó. Az előadások akkor képesek valós változást hozni, ha az előadó összekapcsolódik a közönségével. Nem a definíciók ellen szólok ezzel, hanem amellett, hadd lehessen máshogy is. Tanuljanak meg a diákok ugyanarról a témáról sokféleképpen beszélni, tanuljanak meg üzenetet átadni, összekapcsolódni másokkal. Hogyan is lehetséges ez az összekapcsolódás?
(Forrás: Tani-tani Online)

 

 

15. Alternatív iskolák – iskolai alternatívák

AKG, Waldorf, magántanulóság, menekítés az iskolából

Alinda vendégei az alternatív oktatásról – VIDEÓ (04.27.)

Van-e jövője az alternatív oktatásnak, merrefelé halad a közoktatás, valósak-e a félelmek, valóban egyre kevesebben, és csak az elit juthat korszerű alap- és középfokú oktatáshoz? Alinda vendégei: Kiss Virág, tanító és Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium vezetője.
(Forrás: Hírtv

„Iskolai rendezvényeken vezető politikusok és pártemberek állnak mellettem” (04.27.)

Mindez egy alternatív iskolában. „Hogy van ez? Ha tényleg olyan nagy sikertörténet az állami oktatás (permanens) reformja, vajon miért mentik ki a saját gyerekeiket a rendszerből?” – teszi fel a kérdést a gyerekjogi szakember.Gyurkó Szilvia az állandó, sikertelen oktatási reformokról fejtette ki a véleményét a wmn.hu-n. „Miért van az, hogy az állam (ami jelen pillanatban 1,8 millió gyerekért felelős) úgy játszadozik gyerekek életével és sorsával, mint az egyszeri játékfüggő a kaszinóban fizetésnap után?
(Forrás: hvg.hu)

Menekíti az iskolából a gyerekét, aki megteheti (04.28.)

Míg tavalyelőtt 6835 magántanulót tartottak nyilván, ez a szám 2016-ra több mint tíz százalékkal nőtt, vagyis tavaly már több mint 7500 gyermek tanult ebben a státusban.Általában két ok miatt válnak magántanulóvá a diákok: egyik, amikor az intézmény szeretne megszabadulni a problémás diákoktól, a másik pedig, hogy a középosztály kimenekíti a gyermekeket az iskolából – mondta lapunknak Lannert Judit oktatáskutató. A szakember szerint a magántanulói státusba sorolás pontos indoka nélkül nehéz megmondani, miért nőtt meg az arányuk a tavalyi évre.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

16. Nyelvoktatás

problémák, kutatás, nyelvvizsga

Kutatással javítana a nyelvoktatáson a kormány (04.25.)
Kutatást indít a kormány annak érdekében, hogy rájöjjenek, mi a probléma az iskolai nyelvoktatással – derült ki Palkovics László oktatási államtitkár kulturális bizottsági beszámolójából. A téma annak kapcsán merült fel, hogy több ellenzéki politikus számon kérte, miért nem készített a kormány nyelvoktatási stratégiát az elmúlt években. Az államtitkár arról beszélt, „nem nagyon értik, mi történik”, mert egy diáknak összesen 1200 nyelvórája van iskolai tanévei alatt, amely elegendő kellene, hogy legyen egy középfokú nyelvvizsga megszerzésére, így kutatással kívánják feltárni a probléma okát.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Itt vannak az újabb részletek az ingyenes nyelvvizsgáról: 35 éves korig jár (04.27.)

Ingyenessé teszi a kormány az első nyelvvizsga megszerzését a jövő év elejétől a 35 évesnél nem idősebbeknek – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten. Novák Katalin az Országos Diáktanács ülése előtti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ezzel is segíteni szeretnék a fiatalok munkaerőpiaci versenyképességét, mert sokan beszélnek ugyan idegen nyelvet, ám stagnál azok száma, akiknek erről igazolásuk is van.
(Forrás: Eduline)

 

 

17. Kézenfogva ballagnak

szolidaritás

Menő ötlettel álltak elő a ballagó diákok (04.27.)

Az eduline.hu vette észre, a gimnázium egyik végzős diákjának Facebook-bejegyzését, amelyben azt írja, osztálytársaival úgy döntöttek, hogy a ballagásuk alkalmából fogyatékos fiatalokon segítenek. Azt kérik minden rokonuktól, ismerősüktől, hogy a ballagási virágra szánt összeget vagy egy részét inkább jótékony célra fordítsák, segítsék a KézenFogva Alapítvány munkásságát. Az akció neve: KézenFogva Ballagunk
(Forrás: hvg.hu)

Több gimi is csatlakozott a menő ballagási ajándékozáshoz (04.28.)

Mint írtuk az Eötvös József Gimnázium egyik végzős diákja Facebook-bejegyzésben azt írta, osztálytársaival úgy döntöttek, hogy a ballagásuk alkalmából fogyatékos fiatalokon segítenek. Azt kérik minden rokonuktól, ismerősüktől, hogy a ballagási virágra szánt összeget vagy egy részét inkább jótékony célra fordítsák, segítsék a KézenFogva Alapítvány munkásságát. Olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy a „KézenFogva Ballagunk!” kampányhoz nem csak az Eötvös, hanem még mintegy 20 középiskola tanulói csatlakoztak.
(Forrás: hvg.hu)

Összeállította: Szekszárdi Júlia