HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.05.23.

2017-05-24
18620287_1329089673835256_4221181969588786768_n

Az elmúlt két hétben számos korábban megindult ügy folytatódott, de egyik sem zárult még le. Nem született megoldás a CEU dolgában, továbbra is nyomás alatt vannak a civilek. Folytatódik a tiltakozás az SNI és BTMN tanulókkal kapcsolatos törvénymódosítás miatt (sajtónyilatkozatot is kiadott és szakmai fórumot is szervezett ebben az ügyben a CKP). Lezajlottak a szakmai érettségik, amelyek – mint ez várható volt – számos problémát vetettek fel (a Tanítanék folyamatosan gyűjti a konkrét eseteket). Továbbra is számos gond merül fel a gyermek- és ifjúságvédelem, a tankönyvek és a felsőoktatás területén. Egyre erősebbek a közoktatás egészét, illetve az egyes részterületeket érintő szakmai kritika hangjai is.

 

TARTALOM

  1. SNI, BTMN
  2. Oktatáspolitika
  3. Középiskolai felvételi
  4. Szakmai érettségi
  5. Érettségi
  6. Nyelvoktatás
  7. CEU
  8. Tankönyvek
  9. Civilek
  10. Egyházak és iskolák
  11. Kritikus megnyilvánulások
  12. Felsőoktatás
  13. Gyermek- és ifjúságvédelem
  14. Nevelés-oktatás-pedagógia
  15. Iskolai kirándulás
  16. Nyári szünet

 

 

1. SNI és BTMN

törvénymódosítás, sajtóközlemény, CKP, Tanítanék

Lehetetlen helyzet elé állítják a gyerekeket az új törvénnyel (05.05.)

Közoktatási szakértők és pedagógusok szerint gyerekellenes az Emmi törvénymódosítási tervezete. A BTMN-es tanulók érdemjegyes értékelése újabb pszichés teher és stigma lesz. A pedagógusok nincsenek felkészülve arra, hogy értelmi fogyatékkal élő gyerekeket oktassanak, pedagógiai szakképesítés nélkül a tanárból pedig csak előadó lesz.
(Forrás: abcug.hu)

És akkor a NER elkezdte bedarálni a gyerekeinket (05.07.)

Jelenleg csaknem 80 ezer olyan nebuló tanul az iskolákban, akiről az állami hivatalok által kijelölt szakértők azt állapították meg, hogy valamilyen beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzd. Ők 2018. augusztus 31-e után már nem kaphatnak felmentést az osztályozás alól. Vagyis legyenek bármilyen jó képességűek és jó tanulók, ha bármilyen részképességük megkésve alakul ki, csak bukdácsolhatnak. Holott a gyógypedagógia tudománya szerint ezek a nehézségek leküzdhetők, csupán a gyerekeknek meg kell kapniuk a szükséges fejlesztést.
(Forrás: hvg.hu)

Iskolába küldenéd autista gyereked? Buszozz órákat! (05.08.)

Pest megyei településeken élő szülők vezetnek száz kilométereket, vagy ülnek a buszon órákat azért, hogy autizmussal élő gyerekük megkapja azt a fejlesztést, amit az államnak elvileg kötelessége lenne biztosítani. A Mozaik Közhasznú Egyesület Az Autizmussal Élő Emberekért a közelmúltban indította el kampányát azért, hogy a vidéken élő gyerekek is egyenlő eséllyel járhassanak integrált iskolába. A kampány mögé azok a dunaharaszti és szigetszentmiklósi szülők álltak, akiknek a gyerekei csak azért utaznak hosszú órákat, hogy óvodába, iskolába járhassanak. Ez anyailag és fizikailag is óriási terheket ró a családokra.
(Forrás: abcug)

Sajtóközlemény a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat sújtó törvénymódosításról az EMMI-ben tartott megbeszélés kapcsán (05.11.)

A CKP sajtóközleményt adott ki a Köznevelési törvény tanulási, magatartási,  beilleszkedési nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekeket hátrányosan érintő módosításával kapcsolatban. A közlemény egyik apropója, hogy egy tagszervezetünk lehetőséget kapott arra, hogy az EMMI illetékesei és a szakma képviselői előtt kifejtse egyeztetett véleményünket, a másik, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottsága elutasított minden, az embertelen intézkedés megakadályozására irányuló módosító indítványt.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Sajtóközlemény a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat sújtó törvénymódosításról az EMMI-ben tartott megbeszélés kapcsán (05.11.)

A CKP sajtóközleményt adott ki a Köznevelési törvény tanulási, magatartási,  beilleszkedési nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekeket hátrányosan érintő módosításával kapcsolatban. A közlemény egyik apropója, hogy egy tagszervezetünk lehetőséget kapott arra, hogy az EMMI illetékesei és a szakma képviselői előtt kifejtse egyeztetett véleményünket, a másik, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottsága elutasított minden, az embertelen intézkedés megakadályozására irányuló módosító indítványt.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Megint a gyerekeken spórol a kormány (05.12.)

"Továbbra is szeretnénk látni azokat az elégséges számú felülvizsgálatokat, amelyek megmutatják, pontosan hány esetben mentettek fel gyerekeket indokolatlanul" – mondta lapunknak Ercse Kriszta. A CKP szóvivője a beszélgetést egy újabb látszategyeztetésként értékelte, amelynek semmilyen hatása nem lesz a törvénymódosítás sorsára. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága keddi ülésén elutasított minden ezzel a ponttal kapcsolatos ellenzéki módosító indítványt.
(Forrás: Népszava)

Parancsszóra nem változik meg a gyerekek idegrendszere (05.12.)

Semmilyen szakmai anyag nem támasztja alá, hogy a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő (btmn-) gyerekek ne lennének motiváltak, ha megfelelően tanítják őket – így reagált lapunknak Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan-szakpszichológus arra a törvénymódosító javaslatra, mely szerint a jövőben az érintett gyerekeket nem lehetne felmenteni a tantárgyakból történő osztályzás alól. Btmn-diáknak például a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, illetve a hiperaktív tanulók számítanak.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Jelentős különbségek a különleges bánásmódot igénylő gyerekek oktatásában (05.17.)

Általánosságban elmondható, hogy az idei tanévben az óvodákban, az általános iskolákban és a középfokú oktatásban is enyhén magasabb az SNI-diákok aránya, mint korábban. Például tavaly ősszel 741 500 gyermek kezdte meg általános iskolai tanulmányait, közülük 54 700 gyermek számított sajátos nevelési igényűnek, ami 1100 fős növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. Közülük 38 200 főt – vagyis majd 70 százalékukat – oktatnak integráltan. Ez 3,7 százalékkal magasabb arány, mint a megelőző tanévben, vagyis csökkent a külön osztályban oktatott SNI-tanulók száma
(Forrás: Magyar Nemzet)

EBBŐL A GÖDÖRBŐL MÁSSZUNK KI EGYÜTT- Sajátos Nevelési Igény – Gödör Klub, május 23. (05.23.)

Az Állampolgári Részvétel Hete keretében a Civil Közoktatási Platform szakmai fórumot tart a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete és a Csak Együtt Van Esély csoport társrendezésével 2017. május 23-án kedden, 17:00 órától a Gödör Klubban (1061 Budapest, Király u. 8-10.) szülők, szakemberek, diákok számára.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

 

 

2. Oktatáspolitika

költségvetés, közoktatás, tanterv, Nemzeti Pedagógus Kar, életpálya

Országgyűlési tudósítás: az oktatás támogatása volt ma terítéken (05.17.)

A jövő évi költségvetés szerdai parlamenti vitáján többek között az oktatás forrásainak növelése került terítékre. Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az oktatási rendszer nincs magára hagyva Magyarországon. Véleménye szerint a kötelező óvodáztatás és az oktatás egységes rendszerbe helyezése is fontos fejlesztésnek számít. Emellett megemlítette a felsőoktatás átalakulását és a szakképzési rendszer folyamatos átalakítását, melyek véleménye szerint a végzettek munkavállalását nagyban megönnyítik.
(Forrás: Eduline)

Száz pontban a közoktatás megújításáért (05.17.)

A köznevelés rendszere nem javítható! Az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság ezért száz pontban összefoglalta egy új közoktatási törvény lehetséges megalkotásához szükséges alapokat. A száz pont szabadon felhasználható. „Szabad a gazda.”A száz pont vitaanyag, a vele kapcsolatos észrevételek megküldhetők a következő címre: eotvosjszpt@gmail.com
(Forrás: 168 óra)

Önmagában a tanterv átalakításától nem lesz eredményesebb az iskola (005.18.)

Dicséretes, hogy csökkenteni akarják a tanulók terheit, ám az új Nemzeti alaptanterv egy ilyen központosított rendszerben semmilyen pozitív változást nem hozhat. A magyar oktatáspolitika minden modern nemzetközi trenddel szembemegy, és még a hazai hagyományokat is felrúgja – állítja Vass Vilmos, a 2003. és 2007. évi NAT-felülvizsgálatok szakmai vezetője. Balla István interjúja.
(Forrás: hvg.hu)

Módosítana a pedagógusi életpályán a Nemzeti Pedagógus Kar (05.22.)
Beleszámítaná 10 év gyakorlat után a gyest és a gyedet is a pedagógusi előmenetelbe az NPK, emellett pedig az intézményvezetői életpályamodell bevezetését is javasolni fogják – erről beszélt lapunk kérdésére Horváth Péter, a szervezet elnöke. Az NPK tegnap rendezte meg első országos szakmai konferenciáját. Horváth Péter elnök hangsúlyozta: szervezetük célja a pedagógusok közbizalmának elnyerése, ennek érdekében hónapok óta járja az országot a testület.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Tanári fizetések: ha több a pénz, nagyobb a teljesítmény? (05.23.)
A kutatás eredménye azt mutatta, hogy míg egyes készségterületeken már rövid távon, öt éven belül is kimutatható hatás, más készségterületek teljesítményét a tanári jövedelem változása a vártnál kisebb mértékben befolyásolta. A magasabb kezdő tanári fizetés hatása a jobb matematika- és természettudományi eredményekben megmutatkozott, míg az írás-olvasási teszteredményeket nem befolyásolta. A tanári pálya további szakaszában (15 éves tanítástól a fizetési maximum eléréséig) a jövedelem változásának nem volt hatása sem a matematika- és természettudományok, sem az írás-olvasás eredményekre.
(Forrás: Délmagyar)

 

 

3. Középiskolai felvételi

kötelező felvételi

Ha bizalmat kapnak, a gyerekek kivétel nélkül jól választanak" – interjú Németh Erika gyerekpszichológussal (05.07.)

„Az életed múlik rajta” – nem egy szülőtől hallottam, hogy szó szerint ezzel a megjegyzéssel küldte felvételizni a gyereket. A szülők hajlamosak rágörcsölni egy-egy nagyobb iskolai megméretésre, így nem csoda, hogy a gyerekek is görcsölnek. A szorongás pedig ritkán hoz eredményt. Mindezt lazábban kellene venni, sokan viszont attól tartanak, hogy ez már nemtörődömség. A „nem érdekel” és a „nem tudok koncentrálni, annyira stresszelek” között azért akadnak fokozatok.
(Forrás: hvg.hu)

Az elitet segíti a középiskolai felvételi bevezetése (05.13.)

Szakemberek szerint súlyos károkat okozhat a középiskolai felvételi bevezetése, várhatóan tovább súlyosbítja majd a magyar oktatás számos problémáját például a korai szelekció vagy az iskolák közötti egyenlőtlenségek területén. Tőlünk nyugatabbra arra törekszenek, hogy minél későbbi időpontra tolják ki a fiataloknál a pályaválasztás időpontját, idehaza viszont visszarepülünk a hatvanas évekbe: arra kényszerítik a családokat, hogy a gyereküknek már 14 évesen szakirányt válasszanak. Ráadásul a változás épp a legszegényebbeknek nehezíti meg a diplomaszerzéshez vezető utat.
(Forrás: 168 óra)

 

 

4. Szakmai érettségi

vizsgák, tiltakozás, problémák

Érettségizők tízezrei járnak pórul (05.07.)

A szakgimnazisták ötödik érettségi tárgya 2017-től azonban a szakmai tantárgy, vagyis ha a fent említett egyetemi-főiskolai képzésekre szeretnének bekerülni, vállalniuk kell egy hatodik érettségi vizsgát – azt már abból a tárgyból, amelyet el is fogadnak a felvételin. Ez a gyakorlatban azt jelenti, a szakgimnazisták jókora hátrányból indulnak majd a felsőoktatási felvételin a gimnazistákhoz képest.
(Forrás: Inforádió)

(Forrás: Eduline)

Tisztességtelen az idei érettségi (05.08.)

A mostani vizsgákon összesen 108 500-an (köztük 73 ezer végzős középiskolás) adnak számot tudásukról, hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelik kerülnek sorra. Mint az Eduline felhívta a figyelmet, itt is történtek szigorítások: középszinten nem egy, hanem kettő szövegalkotási feladat lesz, a műelemzés pedig kötelező (eddig választható volt). A középszintű matekérettségin több a részfeladat, az algebra arányát 20-ról 25 százalékra emelték. Az idegen nyelvi középszintű vizsga szintje eddig az A2-B1-es szintnek felelt meg, mostantól azonban az A2-es szintű, vagyis a legegyszerűbb feladatrészek kikerültek a feladatsorból.
(Forrás: Népszava)

Jókora botrány érlelődik: kiakadtak a szakmai tárgyakból vizsgázók (05.17.)

Levélcunamit zúdítottak a szakgimis érettségizők az eduline-ra, és egyáltalán nem boldogok a mai vizsgáktól. "Ez a vizsga nem fair!", "a tanárok sem tudták, mit és hogyan kell csinálni", "nem erre lettünk felkészítve", "a tanárnő nyugtatót vett be reggel, mert a készülésnél ő sem tudott megoldani minden feladatot", "undorító ez az egész rendszer". Fentebb csak néhány, véletlenszerűen kiválasztott levélből idéztünk, amik az elmúlt pár órában érkeztek az eduline postafiókjába. A szakmai tárgyakból érettségizettek zöme elégedetlen.
(Forrás: Eduline)

Listázza a Tanítanék a szakmai érettségi problémáit (05.18.)

Ma írták a diákok a nagy botrányt okozó kötelező szakmai érettségiket. A Tanítanék Mozgalom anonim módon regisztrálná a felmerülő problémákat. A mozgalom főleg a szakmai érettségikkel kapcsolatos bejelentésekre számít. Arról már számtalanszor írtunk, milyen gondok merültek fel a kötelező szakmai vizsga bevezetésekor, így valószínűsíthető, hogy lesznek problémák. A mozgalom az önkéntes jogi segítőikhez továbbítja az egyes eseteket.
(Forrás: Eduline)

Több tízezer diák jövőjével játszadozik a kormány (05.19.)

Tragédia, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium csinált. Korábban el nem lehetett képzelni, hogy egy új érettségi tárgyat néhány hónappal a vizsga előtt hirdessenek ki – mondta lapunknak a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának vezetője, Szenes György. A szakértő szerint hivatalosan legalább két évvel korábban meg kellett volna tudniuk a diákoknak, mit takar a kötelező szakmai vizsga, ennek ellenére a pontos követelmények csak tavaly december végén jelentek meg. Ezt az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is aggályosnak találta, a kormány mégsem változtatott a szabályokon.
(Forrás: Népszava)

 

 

5. Érettségi

magyar, történelem, angol, német

"Egy lépés előre, egy lépés hátra" – mit gondolnak a tanárok a magyarérettségiről? (05.08.)

"Egy lépés előre, egy lépés hátra, egyik szemem sír, másik nevet" – ezt mondta az idei középszintű magyarérettségi feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Gémesi Ildikó szaktanácsadó szerint a gyakorlati szövegalkotás a diákok többségének valószínűleg nem okozott nehézséget, az érvelést választóknak nehezebb dolguk volt.
 

Horthy, Sztálin és határon túli magyarok a töriérettségi első részében (04.10.)

Horthy-idézet, határon túli magyarok és a magyarországi cigányság is téma a mai középszintű töriérettségi első feladatlapján. A rövid választ igénylő feladatok közt található egy grafikonos feladat a 18. századi demográfiai változásokkal és az Emberi és polgári jogok nyilatkozatával kapcsolatban. Van még 1848-hoz kötődő feladat, és sztálini diktatúrával, közelebbről a nagy ukrajnai éhínséggel (holodomor) kapcsolatos is.
(Forrás: Eduline)

Felsőfokú nyelvvizsgára illő feladat is volt a középszintű angolérettségin (05.11.)

A lap megkérdezett egy szakértőt a feladatok nehézségéről, aki azt mondta, a legnehezebb magának a megadott szövegnek a feldolgozása, ami alapján írni kell, így a diákok valószínűleg az idejük legnagyobb részét nem is írással, hanem olvasással fogják töltik ennél a feladatnál, mert túl sok a szöveg, ez pedig nem célszerű. A szakértő korábban az angolérettségi második, nyelvhelyességi részéről azt mondta, volt olyan feladat is, ami középszintű érettségi helyett inkább felsőfokú nyelvvizsgára illene.
(Forrás: hvg.hu)

A németből érettségizők sem örülnek (05.12.)

Közel kétezren szavaztatok a mai vizsga nehézségi fokára, és csak egy hajszál mentette meg a középszintű érettségit, hogy az angol sorsára jusson. 44 százalék szavazott arra, hogy közepesen volt nehéz a középszintű vizsga, 38 százalék szerint pedig nehéz volt. Az emelt szint jóval durvább lehetett. Bár arról még nem láttunk feladatlapot, 46 százalék szavazott arra, hogy nehéz volt, és 34 százalék szerint volt közepes.
(Forrás: Eduline)

 

 

6. Nyelvoktatás

eredménytelenség, nyelvvizsga, különbségek

Senki nem érti, miért nem nyelvvizsgáznak a diákok 18 éves korukig (05.06.)

Négy évvel a legutóbbi, komoly szakmai tiltakozást kirobbantó nyelvoktatási stratégia megjelenése után ismét reformötletekkel rukkolt elő az erőforrástárca. De a nyelvoktatás hatékonyságán biztosan nem lehet eleget javítani 2020-ig, amikortól csak nyelvvizsgával lehet felvételizni a felsőoktatásba.
(Forrás: hvg.hu)

Hiába tanulják – A magyar diákok rengeteg nyelvóra után sem tudnak nyelveket (05.06.)

Nem értjük, nem beszéljük – Kétszer annyi óraszámban tanulnak idegen nyelveket a magyar diákok, mint a nyugat-európaiak, az eredményeken ez mégis alig látszik A magyar iskolarendszerben az elavult módszerek elveszik a gyerekek kedvét és önbizalmát.A nyelvvizsga nem sokat mond a nyelvtudásról, de szelektálásra alkalmas. a tanárok egy jelentős része a kommunikatív, beszédcentrikus nyelvoktatás módszertana helyett még mindig a hagyományos, a nyelvtani ismereteket, olvasást, magolást középpontba helyező módszert alkalmazza.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

A nyelvoktatás szülői szemmel – kérdőív (05.12.)

Magyarországon igen alacsony az idegen nyelvet beszélők száma. Vajon az iskolai nyelvoktatás mennyire segíti a jobb nyelvtudást? A Szülői Hang az alábbi kérdőívvel szeretné megismerni a szülők véleményét a jelenlegi helyzetről. Kérjük válaszoljon rövid kérdőívünk kérdésire. A válaszadás anonim, és nem kötelező mindegyik kérdésre válaszolni. Akinek több gyermeke van, lehetősége van a kérdőívet többször is kitölteni amennyiben a válaszok eltérőek. Az eredményeket a Nyelvtudásért Egyesület szakértőinek bevonásával fogjuk kiértékelni.
(Forrás: Szülői hang)

Lesújtó eredmények: kiderült, mennyire sikeres az idegennyelv-oktatás a magyar iskolákban (05.16.)

Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudásai között – derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből, amelyet az Oktatási Hivatal most tett közzé. Az Eduline a közzétett adatok alapján azt írja, a hatodikosok háromnegyede teljesítette a tantervben előírt A1-es szintet, a nyolcadikosoknak pedig már csak a fele, 45-55 százaléka érte el a kerettantervben kijelölt idegen nyelvi célt, az A2-es szintet.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

7. Tankönyvek

történelemkönyv, cenzúra, ingyentankönyv

Elveszítheti engedélyét a jogsértő történelemkönyv (05.05.)

A válasz szerint az OH április 21-i határozatában visszavonta a történelemkönyv tankönyvvé nyilvánítási engedélyét, de a határozat még nem jogerős. Ugyanakkor a jogerőre emelkedését követően a Hivatal intézkedik a könyv 2016/2017-es tankönyvjegyzékről való törléséről. Felvetésünkre, mely szerint felelősségre vonják-e az OFI-t, illetve annak akkori vezetőjét, Kaposi Józsefet, úgy válaszoltak, ilyenre nincsen jogkörük. A hivatal válaszából az is kiderült: az OFI új tankönyvvé nyilvánítási eljárásra nyújtotta be a könyvet.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Cenzúrázza az állam a tankönyveket is (05.15.)

Jogszabályellenes, bizonytalanságot okoz és ellentétes az iskolák érdekeivel is a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz) szerint, hogy egyes tankerületek a tankönyvi alaprendelések lezárása – vagyis április 30. – után köteleznek arra iskolákat, hogy korrigálják a már beküldött tankönyv-rendeléseket akkor is, ha azok egyébként minden előírásnak megfelelnek. A Tanoszhoz több, a Közép-Budai Tankerületi Központ alá tartozó iskolától is érkezett ezzel kapcsolatban megkeresés.
(Forrás: Népszava)

A kilencedik évfolyamban is jár az ingyentankönyv (05.15.)

Szeptembertől 1,018 millió diák kapja majd ingyenesen a tankönyvet, köztük az 1–9. évfolyamosok, valamint azok, akik bár nem ezekbe az évfolyamokba járnak, jogosultak a kedvezményre – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón. Palkovics László hozzátette: ez az állam számára 2,4 milliárd forint többletköltséget jelent.
(Forrás: Magyar Idők)

 

 

8. CEU

Lex CEU, kormányzat, tudományos képzés, külügy

CEU-ügy: példátlan fejlemény (05.04.)

Több mint egy hónapja uralja a címlapokat a Közép-európai Egyetem körül kialakult adok-kapok, de annak jelentőségéhez képest, ami ma történt, minden megnyilatkozás, publicisztika eltörpül. Példátlan fejlemény, de írhatnám azt is, hogy mérföldkő.A képen az látható, hogy Fodor Éva és Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem rektorhelyettesei, valamint Kovács Zoltán kormányszóvivő, Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár és Schmidt Mária múzeumigazgató egy asztalnál ülnek és vitatkoznak csütörtök délután. A helyszínt a Terror Háza biztosította, „CEU-vita” címmel.
(Forrás: Válasz)

Ónody-Molnár Dóra: Hosszú Katinka és a CEU: attól, hogy őt kinyírják, senki nem fog gyorsabban úszni (05.12.)

Támadások kereszttüzébe került a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), amely komolyan elköteleződött a CEU védelmében: a 888.hu nevű kormánypropaganda-oldal már rárontott Lovász Lászlóra, az intézmény elnökére is, akivel kapcsolatban azt firtatták, hogy amerikai állampolgársága miatt nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Az MTA szerint kockázata inkább annak van, hogy tényleg elmegy a CEU, nem véletlen, hogy az akadémia hét elején megtartott, 188. közgyűlése elfogadott egy, a CEU jövőjéről szóló eszmecsere segítését tartalmazó határozatot. E dokumentum lényege, hogy felhatalmazza az MTA-t egyfajta közvetítő szerepre a kormány és a CEU vezetői között az egyetem megmaradása, magyarországi tevékenységének folytatása érdekében.
(Forrás: 168 óra)

Ostrom alatt a tudományos képzés Magyarországon (05.14.)

Academia under fire in Hungary” (Ostrom alatt a tudományos képzés Magyarországon) címmel vezércikkben foglalkozik az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, a Science a lex CEU-val, a Soros György elleni hadjárattal, az orosz politikai befolyással és úgy általában a Magyarországon jelenleg tapasztalható politikai, jogi, tudományos helyzettel. A cikket Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja jegyzi.
(Forrás: Magyar Narancs)

Lex CEU: a kormányt nem hatja meg az EP-határozat (05.18.)
Érdekes stratégiát követ a kormány az egyetemmel való párbeszéd során. Már a tegnapi CEU-közleményből kiderült, hogy a kormány igazából egy olyan csapatot küldött tárgyalni az egyetemmel, melynek nem volt jogköre érdemi megbeszélést folytatni. Most a Magyar Nemzet kiderítette, csak bürokraták, minisztériumi középvezetők ültek le az intézmény vezetésével, a külföldi egyetemekkel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokra kijelölt Altusz Kristóf például meg sem jelent.
(Forrás: Eduline)

CEU: az óra ketyeg – Visszavonulót fúj-e a kormány? (05.19.)

A kormány érvelése könnyen felmondható, valódi szándékai azonban homályban maradtak. A kampányüzemmódban fogant törvénymódosítás, a „lázadás évének” menetrendje szerint akkor érte volna el célját, ha Donald Trump elnök kapva kap a lehetőségen, hogy liberális ősellenségén, Soros Györgyön a magyar miniszterelnökkel összefogva álljon bosszút. Ez a számítás azonban alapjaiban hamisnak bizonyult. Ellentmondana az America first (Amerika mindenekfelett) jelszavának. Az Egyesült Államok több mint tucatnyi egyetemet működtet hasonló konstrukcióban – némelyiket válságövezetekben.
(Forrás: 168 óra)

Tovább erőlteti a magyar külügy, hogy ők Trumppal tárgyalnának a CEU-ról (05.19.)

Az USA budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, Richard Damstra a Hvg.hu megkeresésére pénteken ismét megerősítette, hogy az amerikai szövetségi rendszerben a jogi és legalitási ügyek, valamint az oktatási intézmények diplomakibocsátási kérdései nem a szövetségi állam, hanem az amerikai államok hatáskörébe tartoznak. „Erre a tényre már többször felhívtuk a magyar állam figyelmét, a CEU-törvény elfogadása előtt és után. Arra biztatjuk a magyar kormányt, hogy a CEU-val és a többi érintett intézménnyel folytasson tárgyalásokat. Csalódottak vagyunk, hogy a magyar kormány ebben a témakörben eddig ezt figyelmen kívül hagyta”.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

9. Civilek

Corvinus, közügyek, szolgáltatás, tiltakozás

Hiába fenyegette őket a rektor, a Corvinus oktatói és hallgatói most a civilek mellett állnak ki (05.14.)

A civilekkel vagyunk! címmel adott ki nyilatkozatot száznál is több corvinusos polgár, a hallgatóktól kezdve a doktoranduszokon át az egyetemi tanárokig. Aláírta Kornai János nemzetközi hírű közgazdász, Csaba László akadémikus és Hadas Miklós szociológus professzor is.A nyilatkozat elején felidézik, hogy a törvényjavaslat "a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" semmilyen új, eddig elérhetetlen adatot nem tesz nyilvánossá, viszont megbélyegzi a civileket, amikor azt állítja, hogy ezek a külföldi támogatások "alkalmasak lehetnek" arra, hogy "külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében".
(Forrás: Magyar Narancs)

Arra megy ki a játék, hogy a civilek ne avatkozzanak a közügyekbe (05.15.)

A várhatóan májusban zárószavazásra bocsátott civil törvényjavaslat azokat démonizálja, akik külföldi forrásból is gazdálkodnak, de mindenkinek ártani fog, aki úgy gondolja, joga van arra, hogy beleszóljon a helyi és az országos közügyekbe. Arra megy ki a játék, hogy mi, állampolgárok ne érdeklődjünk a közélet iránt, hagyjuk rá “másokra”, és minél jobban elidegenedjünk egymástól. Néhány éven belül el fog dőlni, hogyan tud reagálni erre a társadalmi helyzetre ez a nagyon heterogén, céljai és eszközei tekintetében is sokszínű civil szektor, hogy kialakul-e a civil kurázsi és a demokratikus állampolgári öntudat, vagy a nap végén a szektor asszisztálni fog a tekintélyelvű uralom megszilárdításához.
(Forrás: hvg.hu)

Kiss Tibi, Hajós és Dragomán szerint királyok azok, akik az állam helyett is dolgoznak (05.18.)

"Mindannyian azt szeretnénk, hogy Magyarország öntudatos társadalom legyen, ahol az állampolgárok szabad akaratukból szabadon kinyilváníthatják véleményüket, felelősen és szabadon cselekedhetnek, kiállhatnak magukért és egymásért, beleszólhatnak a dolgok alakulásába és megvédhetik jogaikat. Aki a civileket támadja az minket támad" – fogalmaz a több mint száz művész és közismert személyiség által aláírt petíció. Az aláírók között van Csákányi Eszter, Dragomán György, Hajós András és Kiss Tibor is, akik egy-egy rövid videóban magyarázzák el, miért tartják fontosnak a civil szervezetek munkáját.
(Forrás: hvg.hu)

Teli tányér a nyári szünetre (05.20.)

Az adatok azt igazolják, hogy nagy szükség van olyan civil akciókra, mint a Gyermekétkeztetési Alapítvány napokban meghirdetett Telitányér programja, amely kifejezetten az ország legszegényebb falvaiban élő családokon akar segíteni a szünet heteiben. Mindenki megvehet egy tányérnyi élelmiszercsomagot 500 forintos adomány befizetésével, amiből minden bizonnyal nemcsak az éhes gyermeknek, hanem testvéreinek, s szüleinek is jut pár falat hasznos élelmiszer.
(Forrás: Népszava)

Nem félek megmutatni magamat az utcán – videóval (05.22.)

Több ezren vonultak vasárnap délután a Műegyetem rakparttól a Kossuth térig a Nem maradunk csendben! csoport felhívására, hogy kifejezzék ellenszenvüket a kormány civil társadalmat és oktatás érintő lépéseivel szemben.
(Forrás: index)

 

 

10. Egyházak és iskolák

PDSZ, finanszírozás

PDSZ: Veszélyben az állam és az egyház szétválasztásának elve (05.16.)

Elhanyagolja az állami iskolákkal kapcsolatos feladatait a szakminiszter, miközben kiemelt figyelmet fordít az egyházi intézmények dolgára – véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Közleményében hozzáteszi: egy szekuláris államban, mint amilyen Magyarország, ezt nem lehet megtenni, ezért az érdekképviselet utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményez a fennálló helyzettel kapcsolatban, és „ha erre a jogszabály lehetőséget ad”, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordul.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Háromszor többet ér egy gyerek, ha egyházi iskolába jár? (05.16.)

A Költségvetési Felelősségi Intézet a tavalyi költségvetés alapján kiszámolta, hogy az állami iskolákba járó gyerekek egy főre jutó támogatási összege (61,3 ezer forint) 2,6-szor kevesebb, mint az egyházi iskolákba járóké (160 ezer forint). Ráadásul az előbbi a következő tanévben 5 százalékkal (58,3 forintra) csökken, az utóbbi pedig 200 ezerre nő.  A különbség tehát fokozódik: 3,4-szeresre.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

11. Kritikus megnyilvánulások

közoktatás rendszere, tabletek, hátrányos helyzetűek, közfoglalkoztatás, Budaőrs, finn példa

Horányi Özséb: A rendszernek hamarosan össze kell omlania (05.04.)

A Hír TV Alinda című műsorában mondta el véleményét a jelenlegi magyar viszonyokról a PTE volt oktatója és dékánja, kommunikációelméleti szakember. „Ami a felsőoktatással kapcsolatban történik most, beleértve a jelenlegi vezetőjét is, a felsőoktatási államtitkárt – egy katasztrófának gondolom. De ennél nagyobb a baj, mert a közoktatás is hozzá tartozik. A szakközépiskolákban munkanélkülieket képeznek, ami később az államot is megkárosítja. Az a szörnyűség, ami a gimnáziumokkal zajlik, a megtizedelésük, az is az ő nevéhez fűződik.” A műsorvezető kérdésére kijelentette: az oktatási kormányzat célja, hogy műveletlenül tartson rétegeket, a későbbi politikai irányíthatóság kedvéért.
(Forrás: hvg.hu)

Prievara Tibor: Digitális jobbágyok, avagy tabletek az iskolában (05.13.)

Ha maradunk a billentyűzet, aktív toll nélküli tableteknél, akkor a mostani oktatási paradigmát mélyítjük el még jobban, ráadásul a modernizálás mázát festve rá. Ha sikerül a kormánynak valóban tíz millárdokat elkölteni ilyen eszközökre, látványos technológiai fejlesztéssel sikerül még messzebbre lökni a közoktatást a 21. századtól. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen irányú fejlesztés a tanárképzésben is azt vonja maga után, hogy appokat gyűjtünk majd, megtanulunk keresésen alapuló feladatokat készíteni, netán tesztmotorokkal ismerkedünk. Ezzel pedig egy hatalmas lehetőséget szalasztunk el, és véleményem szerint erősen meghaladott pedagógiai koncepciót szolgálunk ki módszertanilag meghaladott eszközökkel, mintegy röghöz kötve a közoktatás szereplőit.
(Forrás: Tanárblog)

L. Ritók Nóra: Nem lehetetlen a változás (05.14.)

A konfliktusainak, dühkitöréseinek, verekedéseinek, és a hátrányainak a lecsapódása, már az elején megbélyegzi ezeket a gyerekeket az iskolarendszerben. Erre a bélyegre rakódik majd rá a sorozatos szembesülés és szembesítés a kudarccal. Addig, amíg a magántanuló státusz mindenki számára kívánatosabb lesz, mint a napi iskolába járás. És ezzel vége. Vége a tanulásnak, a munkavállalásra alkalmas tudás megszerzésének. Pedig, ha az elején megfognánk, menne. De ehhez más módszerek kellenének. Más szemlélet. No meg, egy kis szeretet. Mert a szeretet azoknál a gyerekeknél is működik, akik első ránézésre nehezen szerethetők.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

A közfoglalkoztatás azonnali megszüntetése éhséglázadáshoz vezetne – beszélgetés Ferge Zsuzsa szociológussal (05.14.)

A Fidesz szimbolikus intézkedésekkel kezdte az oktatás átalakítását 2010-ben, többek között megszüntették a buktatás tilalmát és a kötelező szöveges értékelést. A pedagógusok nagy része nem siratta a liberális korszak elmúlását. Nyilvánvalóan voltak, akik nem kedvelték a korábbi reform új, gyakran időigényes feladatait. A vélemények megoszlását nem ismerjük pontosan, mert ilyen kutatás nincs. Valószínűnek tartom, hogy amikor az autonómia és az integrált oktatás visszafogása, a modern módszerek kivonása megkezdődött, tehát amikor visszatértünk egy sokkal hagyományosabb, sokkal kevésbé gyerekközpontú rendszerhez, akkor ezt sok pedagógus veszteségként, mások megkönnyebbülésként élték meg.
(Forrás: 168 óra)

Budaörs perre ment az állam ellen az iskolák pénzéért (05.16.)

A budaörsi önkormányzat nem akar belenyugodni abba, hogy komoly összegeket fizessen be az államkasszába, a várostól elvett iskolák fenntartására. A város ezért beperelte az államot, a nagy horderejű per pedig múlt pénteken meg is kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyről beszámoló HVG.hu szerint az ügy több témát érint: felveti az Országgyűlés amúgy is sokat bírált jogalkotási gyakorlatát, az ezáltal keletkező károk kérdését, illetve az egyeztetés és hatástanulmányok hiányát.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Hét ok, amiért a magyar oktatás sokkal rosszabb, mint a finn
Verseny helyett együttműködés, jól megfizetett és elismert tanárok, a tévedhetetlenség tabujának ledöntése, a szabadidő szentsége, esélyegyenlőség – többek között ezek adják a finn oktatási rendszer sikerességének alapját. Sok esetben nagyon messze állnak ezek az elvek a hazai és a nemzetközi gyakorlattól, az eredmények viszont a finneket igazolják.
(Forrás: portfolio.hu)

 

 

12. Felsőoktatás

egyetemi autonómia, ösztöndíj, hallgatók létszáma, Közszolgálati Egyetem, tanárképzés

A szemünk előtt zsugorodott össze a magyar egyetemek szabadsága (05.07.)

A nemzetközi kutatások az elmúlt években mind a magyar egyetemi autonómia csökkenését jelezték.  De mit jelent ez, mikor tekinthető egyáltalán autonómnak egy egyetem? És hogyan alakult ennek a szabadságnak a története az elmúlt 25 évben? Milyen szerep jut a kancellárokra, és miben különbözik ez nyugati kollégáik feladatától? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Polónyi István oktatáskutatóval. 
(Forrás: 444.hu))

Egy szűk kör milliókat hozó privilégiumait törné le Palkovics bérmaximuma (05.10.)

Volt olyan egyetem, ahol éveken át havi nyolcmilliót vitt haza a projektvezető, miközben az abból kimaradóknak esélyük sem volt az anyagi előrelépésre. Tudtunk szerint a bérmaximumra vonatkozó utasításával ennek akarja elejét venni az oktatási kormányzat.
(Forrás: hvg.hu)

A tíz éve változatlan ösztöndíjak miatt morgolódnak a hallgatók (05.10.)

Az utóbbi hónapokban botrányokon átesett Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre látogatott el szerdán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), ahol a telt házas fórumon arról panaszkodtak a hallgatók, hogy továbbra is nagy Józsa János rektor és a Gazdaságtudományi Kar (GTK) közötti feszültség, valamint az alacsony ösztöndíjak miatt „nem éri meg jól tanulni” – derül ki a HÖOK szerdai közleményéből.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Több évtizedes mélyponton a magyar felsőoktatásban hallgatók száma (05.13.)

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb oktatásról szóló jelentése szerint az előző évi 295 ezerről 287 ezerre csökkent a hallgatók létszáma 2016/17-es tanévben. Közülük nappali képzésben 205500-an vesznek részt, ötezerrel kevesebben mint egy éve. A KSH adatai szerint tizenhét év után először tavaly esett 300 ezer alá a hallgatói létszám, ami most tovább csökkent. 2010-ben még 370 ezren, 2015-ben pedig 306 ezren jártak főiskolára és egyetemre.A kiadott diplomák száma is csökkent: 2016-ban 39,7 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 1,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben. 
(Forrás: 444.hu)

Nem a Soros-egyetemnek vannak itt kiváltságai, hanem az Orbán-egyetemnek (05.17.)

Már az ELTE jogtudományi karának volt dékánja, Király Miklós is felemlegette az Orbán Viktornak címzett nyílt levelében, hogy a felsőoktatásban felhalmozott sérelmek közé tartozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bizonyos képzések esetében kizárólagos monopolhelyzetbe hozása és kiemelt finanszírozása.Vagyis ha ma Magyarországon valamelyik intézmény kivételezett helyzetben van, az nem a CEU, hanem az NKE. Még külön törvényt is szabtak rá, ilyet még az ELTE-vel, vagy a Corvinussal sem tettek, és nincs is oktatási indok arra, hogy egy közepes méretű egyetemre külön jogszabályt alkossanak. Hacsak az nem, hogy Orbán Viktor színének kedves intézményről van szó.
(Forrás: hvg.hu)

Tömegek jelentkeznek tanárképzésre (05.19.)

Idén 106 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre – ötezerrel kevesebben, mint tavaly. A legtöbben (78 ezren) nappali alapképzést jelöltek meg, 19 ezren adták be a jelentkezésüket mesterképzésre, 15 ezren osztatlan képzésre, míg a felsőoktatási szakképzésre 10 ezren. A legnépszerűbb munkarend magasan a nappali képzés (76 ezer jelentkező), 39 ezren pedig levelezőn folytatnák a tanulmányaikat.
(Forrás: Index- 10 perc iskola blog)

 

 

13. Gyermek- és ifjúságvédelem

intézetek, gyermekbántalmazás, gyermeki jogok, törvényi szigorítás

Éheztetés és gyermekbántalmazás a bentlakásos otthonban? (05.03.)

Bántalmazások, jól látható sérülések, a gyerekek éheztetése, lekötözése, valamint embertelen körülmények és nem megfelelő higiénia jellemzi a Gödön található, Topház Speciális Otthon nevű bentlakásos intézetet – legalábbis erről írt a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) nevű nemzetközi civil szervezet harmincoldalas tanulmányában. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala arról tájékoztatta lapunkat: a közelmúltban ők is vizsgálódtak az intézményben, hamarosan nyilvánosságra hozzák a tapasztalatok alapján készült jelentést is.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Olyan nincs, hogy jó intézet (05.05.)

Az elmúlt napokban került a nyilvánosság elé az MDAC gödi Topház Speciális Otthonról szóló megrendítő jelentése: alultápláltság, kezeletlen sebek, megdöbbentő higiéniai körülmények. Az elhanyagolás és erőszak olyan formái tárulnak elénk, melyek az intézetek zárt világában a társadalom számára láthatatlan módon zajlanak… A nagylétszámú intézeteket be kell zárni. Nemcsak Topházat, az összeset.A fogyatékossággal élő emberek önálló életvitelének és közösségbe való befogadásának elősegítése a magyar állam ENSZ Egyezményben vállalt kötelezettsége is, melyre jelenleg mintegy 78 milliárd forintnyi EU-s támogatás áll rendelkezésre. Ez egy óriási lehetőség.
(Forrás: Index)

Verés, éheztetés, lelki terror – a múlt év mérlege gyermekjogi szempontból (05.05.)

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány publikálta a 2016. év gyermekjogi szempontból legmeghatározóbb eseményeit bemutató, hiánypótló gyermekjogi jelentését.Milyen most, két, két és fél évtizeddel a gyermekjogok megjelenése után gyereknek lenni Magyarországon? – teszik fel a kérdést a jelentés készítői a dokumentum bevezetőjében. A válasz nem megnyugtató. A negyvenoldalas beszámoló szerint 2016-ban több mint 15 ezer gyerek vált erőszakos cselekmény áldozatává, a gyerekek 23,4 százaléka súlyosan nélkülözött, csak minden harmadik súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerek fért hozzá fejlesztő neveléshez, oktatáshoz, és 4500 gyereknek nem volt érvényes lakcíme.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Szigorítás a gyermekvédelemben (05.05.)

A kormány nevében benyújtott és tegnap a parlamentben ismertetett, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat a gyermekek veszélyezettségének megelőzését tartja szem előtt. A szociá­lis ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hangsúlyos elemnek nevezte a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó képzések átalakítását. A gyermekbántalmazási esetekre hivatkozva elmondta: új, egységes protokollt fognak alkalmazni a gyermekvédelmi intézmények. A gyermekvédelmi törvényt kiegészítenék azzal is, hogy külön eljárásrend alapján kell kivizsgálni és kezelni a gyermekbántalma­zási eseteket az otthonokban és a javító­intézetekben.
(Forrás: Magyar Idők)

Nem diszkriminálhatják a cukorbeteg gyerekeket (05.10.)

Nem tagadhatják meg a cukorbeteg gyermekek felvételét az óvodák és az iskolák, annak ellenére sem, hogy a pedagógusok nem kötelezhetők a velük kapcsolatos egészségügyi teendők ellátására, iskolaorvos vagy -védőnő pedig nem áll mindig és mindenütt rendelkezésre – szögezi le legújabb jelentésében az oktatási ombudsman. Aáry-Tamás Lajos ajánlással fordult Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, hogy teremtse meg a feltételeit a diabéteszes gyermekek óvodai és iskolai ellátásának.
(Forrás: Magyar Idők)

Periférián: éhező gyerekek, akiket senki sem lát (05.12.)

A Magyar Tudományos Akadémia szerint az országban 430 ezer rászoruló gyermek él, ám a minisztériumi számítás alapján közülük csupán 208 ezren jogosultak az ingyenes nyári étkezésre, a többieknek az egy főre jutó havi jövedelme meghaladja 37 050 forintos korlátot. De a jogosultaknak is kevesebb mint a fele jelentkezik az önkormányzatokon a nyári gyermekétkeztetésre. Minderről a Gyermekétkeztetési Alapítvány (GYEA) pénteki sajtótájékoztatóján volt szó. Elhangzott: legalább 330 ezer gyermek fekszik le éhesen, aki a nyári szünet alatt sem jut megfelelő étkezéshez. A problémák az anya alultápláltsága miatt már a várandósság alatt elkezdődnek. Hazánkban a legmagasabb az EU-n belül a 2500 grammos testtömeg alatt született gyerekek száma.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Ha hoznak, esznek – Megfelelő étkezést kellene biztosítani a beteg gyerekeknek (05.13.)

A pedagógusok nem tudják, mit ehet egy cukorbeteg, hogy kell beadni az inzulint, hiába ostorozzák az intézményeket, ha nincs állami megoldás. Az Egy Csepp Figyelem alapítvány próbál segíteni a pedagógusoknak: négy éve indították Belevalók nevű ingyenes képzésüket, hogy felkészítsék őket a cukorbeteg gyerekek körüli feladatokra. Eddig több mint kétezer pedagógus jutott ismeretekhez és a program már négy éve része az ELTE hivatalos képzésének. Probléma az is, hogy a szakácsképzésben egyáltalán nem szerepel  a diétás ismeretek oktatása, ezértsok szülő inkább nem kér menzai ellátást a gyerekének.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Perverz rendszer, amely elveszi a gyereket a családjától, pedig nem képes rajta segíteni (05.13.)

"Örök fogság" címmel jelent meg Kertész Anna részletes háttérelemzése a friss Vasárnapi Hírekben az állami gondozásba kerülő fogyatékos gyerekek helyzetéről.„A gyerekek 80 százaléka bentlakásos intézményben fogja leélni az életét” – fogalmazott munkatársunknak egy nevelő a fóti otthonban, ahol pedig a gyerekeknek sokkal kevesebb, mint 80 százaléka súlyosan sérült. A helyzet feltárásában Herczog Mária szociológus, gyermekvédel mi szakember segít olvasóinknak. Herczog Mária több elképesztő tényre hívja fel a figyelmet.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

 

14. Nevelés – oktatás – pedagógia

konferencia, Polgár László, Knausz Imre, Vekerdy Tamás, Csapó Benő

Gondolkodni – más – hogy ? – konferencia a kisgyermekkori gondolkodásfejlesztésről, május 24. (05.12.)

2017. május 24-én második alkalommal rendezik meg a Gondolkodni-más-hogy? konferenciát. Az idei program a gondolkodásfejlesztést egyrészt pszichológiai aspektusból vizsgálja, az ott született friss eredményekről kapunk összefoglalót, másrészt számba veszi a legújabb, országos hatókörű fejlesztéseket, amelyek közvetlenül is érintik a közoktatást.Szervezők: ELTE TÓK – Móra Könyvkiadó – Magyar Pedagógiai Társaság. Már lehet jelentkezni
(Forrás: Modern Iskola)

Polgár László: "A feleségem például belőlem doktorált" (05.08.)

Sokan a Polgár-lányok nevelését édesapjuk elkésett önmegvalósításának gondolják, mások rajongói a hihetetlennek tűnő, de kétségtelenül sikeres módszernek. A lányokról film is készült, szüleikkel ennek apropóján beszélgettünk a korábbi támadásokról, a zseninevelésről és az unokákról.
(Forrás: hvg.hu)

Knausz Imre: Tananyag és valóság (05.13.)

Ha viszont – mint korábban hangsúlyoztam – a tanulók behozzák az iskolába saját világukat, ez részben feltételezi, részben maga után vonja a tanár–diák viszony átalakulását is. A merev hierarchiákat a partneri viszony felé, a bürokratikus kereteket a személyesség felé, egymás kultúrájának kölcsönös lenézését a nyitottság és befogadó szemlélet felé kellene elmozdítani.
(Forrás: Tani-tani Online)

Vekerdy Tamás: Abnormális, hogy mindenkinek jó tanulónak kell lennie (05.17.)

Május 17-én tartották a Future Work fesztivált az Akvárium Klubban, ahol három teremben, egész nap váltották egymást az előadók. A fő témák a jövő munkahelyei és munkalehetőségei voltak, de nagy hangsúlyt helyeztek az oktatásra is. Ennek keretében hívták meg Vekerdy Tamást, aki "Az egyetem az óvodában kezdődik?" címmel mondta el gondolatait. Az alábbiakban a legérdekesebb megállapításokat foglaltuk össze.
(Forrás: Szeretlek Magyarország)

A tanulás alapvető megújítására van szükség – beszélgetés Csapó Benővel 05.19.)

A kutatók már jó ideje kongatják a vészharangot: a magyar gyerekek problémamegoldó gondolkodása gyenge. Pedig egyre többet tudunk arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten javítani. Ehhez azonban meg kellene változtatni tanulással kapcsolatos szemléletmódunkat és jelentősen át kellene alakítanunk a tanítási módszereinket. Hol tart a problémamegoldás kutatása és mit lehet az eredményekről az iskolában hasznosítani? Ezt mutatja be egy nemzetközi szerzőgárda abban az új kötetben, amelynek elkészültében egy magyar kutatóhely, a Szegedi Tudományegyetem játszott vezető szerepet. A kötet szerkesztői: Csapó Benő és Joachim Funke (OECD).
(Forrás: MTA)

 

 

15. Iskolai kirándulás

szabályozás, hátrányos helyzet

Hiába a panaszok, nem akarják szabályozni az iskolai kirándulásokat (05.19.)

Semmilyen központi szabályozás nincs a kirándulásokra vonatkozóan, még az sem, hogyan kell ilyen programokat szervezni – közölte a fentiekkel kapcsolatban a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese. Hajnal Gabriella hozzátette, ebben minden iskola teljes autonómiát élvez.„Ez mindig így volt, ha a saját gyerekkorára visszagondol, akkor is májusban voltak a kirándulások. Egyrészt mert akkor van jó idő, másrészt az intézményvezetők úgy értékelik, ilyenkor fáradtabbak a gyerekek, és az is fontos, hogy ahol érettségi van, teljes legyen a nyugalom az intézményben.”
(Forrás: Inforádió)

BKV-jegyet adtak el a gimiseknek Szegeden, drága lett az osztálykirándulás (05.20.)

Az egyik váci gimnázium 25 fős osztálya Szegeden volt osztálykiránduláson. A városban villamosjegyet kellett venniük, így ezeket szépen meg is vásárolták a szegedi Nagyállomás egyik újságosánál. Felszálltak a villamosra, majd jöttek az ellenőrök. A diákok csak ekkor vették észre, hogy a szegedi újságos Budapesten használható BKV-jegyeket adott el nekik.  Szeged Megyei Jogú Város a sajtóból értesült a váci diákok kellemetlenségéről "Mivel az igazolható, hogy a jegyeket Szegeden vásárolták, az önkormányzat erre illetékes cége– méltányosságból el fogja engedni a büntetést" – írja hivatalos levelében a közlekedési vállalat sajtóosztálya.  

L.Ritók Nóra: Kiránduláson (05.21.)

A kiránduláson több iskolából voltak gyerekek. Vegyes társadalmi státuszú családok gyermekei. Nincs sok olyan pillanat, mikor integrált programot tudunk szervezni, a telephelyeink általános iskolái zömében szegregáltak. De ez  most integrált kirándulás volt. Ők hárman egyből hátra ültek. Nem sokat voltak még kirándulni, mert azok mindig fizetősek, de hallották a többitől, hogy hátul jó ülni. És ott el is férnek mind a hárman, nem kell egyiknek sem idegen mellé ülni. Mert ők együtt vannak. Megszokták, hogy mások nem keresik a társaságukat, ők sem az övékét, ebben szocializálódtak, jól elvannak ők együtt.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
(Forrás: index)

 

 

16. Nyári szünet

gyerektáborok, költségek

Van egy rossz és egy jó hírünk a gyerektáborra vadászóknak (05.04.)

Drágulnak a nyári táborok idén, a legkedveltebbekre pedig már a létszám is betelt. Jó hír viszont, hogy a táborok többségénél adnak előfoglalási kedvezményt. A  tavalyi évben még extrém újdonságnak számító katonai és lövész táborok az idén a harmadik legnépszerűbbé váltak.Az InfoRádió által megkérdezett gyermekpszichológus azt mondja, nagyon fontos a gyermekek számára, hogy a nyári tábor aktívan, sporttal és alkotással teljen el. Gyarmathy Éva kiemelte: mindig a gyermek kívánsága, és soha nem a szülő elvárása alapján válasszuk meg azt, hogy milyen legyen a tábor tematikája.
(Forrás: Inforádió)

„Iskolai szünet ide, szabadság oda, feladat van…” (05.07.)

Továbbra is itt a feladat, hogy a gyerek nyáron legalább felügyelet alatt legyen. Mondjuk program sem ártana neki. Tábor persze az úszó-, a lovagló-, a vitorlás- és a tenisztábor is – ott nem csak felügyelet van, de még élményekkel is feltöltődhet a következő tanév előtt. Nem is kerül sokba: két testvér az egyik szülő egy havi fizetéséből simán eltölthet ott két, esetleg három hetet. Egyik szülő? Teljes fizetés? Úgy tűnik, ez sem a megoldás. Legalábbis nem mindenkinek (Szabó Anna).
(Forrás: OFOE honlapja)

Összeállította: Szekszárdi Júlia