SAJTÓFIGYELŐ 2017.06.09.

2017-06-10
lufi

Az utóbbi idők vezető híre a BTMN felmentésének megszűntetését is magában foglaló törvény. Az indulatokat jelzi, hogy ez a rendelkezés mint Lex Tajgetosz híresült el. S bár többen túl erősnek tartják ezt az elnevezést, a közoktatási helyzet olyan zuhanórepülésben van, hogy a hangulat szinte megköveteli ezt az erős metaforát. A gond valójában a teljes rendszerrel van, amely lehetővé teszi, hogy egyre több, különböző okokból beilleszkedési zavarokkal küszködő gyerek helyzete váljon a jelenleginél is reménytelenebbé.

TARTALOM

  1. Lex Tajgetosz
  2. Oktatáspolitika
  3. Nemzeti Pedagógus Kar
  4. Szakmai érettségi
  5. Pedagógia – pszichológia
  6. Kritikus megnyilvánulások
  7. Tankönyvek
  8. Szakképzés, felnőttképzés
  9. Felsőoktatás
  10. CEU
  11. Gyermek- és ifjúságvédelem
  12. Szülők

 

 

1. Lex Tajgetosz

törvénymódosítás, kritikák (Dragomán György, Gyurkó Szilvia, Gyarmathy Éva, Szél Dávid, Czeglédi Zoltán), ombudsman, miniszter, köztársasági elnök, Tanítanék

A helyzet több, mint elkeserítő az SNI gyermekek képzésében (05.24.)

Néhány napja Önöknek küldött levelünkben leírtuk, hogy a Cseve csoport is tudja, hogy változás szükséges az SNI/BTMN területén. Leírtuk, hogy a javasolt törvénymódosítás nem jó irányba vezet, mert egyrészt nem a komplex helyzetre, hanem csak egy részterületére keres megoldást, másrészt a javasolt változtatás gyermekek tízezreit érintheti majd hátrányosan. Most arra teszünk kísérletet, hogy a szülők és gyermekek sokszor kilátástalan helyzetét bemutatva segítsünk. Mert muszáj tudniuk, hogy a helyzet nagyon rossz. És itt azokról a gyerekekről van szó, akik eleve rosszabb eséllyel, hátrányosabb helyzetből indulnak az életben.
(Forrás: Tabunyitogató)

Csendben elfogadták a Taigetosz-törvényt (05.31.)

112 igen, 56 nem szavazattal kedden elfogadta a parlament a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól például megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy – megfelelő számú szakember híján – ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.
(Forrás: Népszava)

Dragomán György a Taigetosz-törvényről: Életem szerencséje, hogy emberséges tanáraim meglátták bennem a tehetséget (06.01.)

Nagyon fáj, hogy azt olvasom, a parlament nagy többséggel szavazta meg azt a törvényt, ami megfosztja a segítségtől a diszlexiás, diszkalkuliás és más tanulási nehézségekkel küszködő gyerekeket. A saját példám talán megmutat valamit abból, hogy meddig juthat az ember, ha segítik és elfogadják, és nem megnehezítik az életét. Tudom, hogy a tanárok többsége ezután is emberségesen mindent meg fog tenni azért, hogy a diákjaik teljes emberként élhessék túl az iskolát, kár, hogy ezután néha ki kell majd játszaniuk a szabályokat ehhez, úgy, ahogy régen.
(Forrás: 24.hu)

„Szokott magába nézni? Talál önmagának felmentést?” – ezt kérdezik a tanárok Balogtól (06.01.)

Lázár János a mai kormányinfón arról beszélt, hogy hosszú szakmai előkészítés előzte meg a köznevelési törvény módosítását. Ez 2018-tól megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyakból felmentést kapjanak az osztályzás alól. A miniszter szerint ez oktatásszakmai és pedagógiai, nem pedig politikai kérdés. Az Emmi célja az volt a változtatással, hogy ösztönözze a gyerekeket – olvashatjuk az Inforádió összefoglalójában. Nos, a tanárokat képviselő Tanítanék mozgalom vezetői nem így látják. Facebookon megjelent közleményüket teljes terjedelmében közöljük, mert jóval több hivatalos állásfoglalásnál.
(Forrás: Magyar Narancs)

Czeglédi Zoltán: Taknyos kölykökről (06.02.)

Az a tény, hogy Orbán Viktor a valamiért köznevelésinek nevezett törvény módosításával gyerekek tízezreinek az életét teszi tönkre, csak azokat lepheti meg, akik az elmúlt éveket egy szatyorban töltötték és/vagy azzal nyugtatták magukat, hogy tudniillik van azért a Fidesznek egy "kedvesebb, okosabb arca" meg hogy "végeredményben jót akarnak".
(Forrás: Sztárklikk)

Nem vonatkozik a diszesekre a Taigetosz-törvény az ombudsman szerint (06.01.)
Aáry-Tamás elmondta: a jogszabályban említett BTMN kategória nem fedi a sajátos nevelési igényű kategóriát. "Az előbbi egy nehézség, az utóbbi már ennél több, zavar", tehát a diszesek (diszlexiások, diszgráfiások és diszkalkuliások), a sajátos nevelési igényű kategóriába tartoznak, erre pedig nem vonatkozik a törvény. A törvénymódosítás indoklásában az olvasható, a kormány ettől a lépéstől reméli, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok egyaránt motiváltabbak lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Az az oktatási jogok biztosa úgy tudja, ez a gyógypedagógiai szakmával egyeztetett álláspont, de mivel nagy zavar van a törvény miatt, meg fogja keresni a gyógypedagógusokat és a képzőket, hogy tisztázzák a törvény értelmét és annak kommunikációját.
(Forrás: index)

Emmi: kötelező fejleszteni a tanulási nehézséggel küzdőket (06.02.)

Az oktatásért felelős államtitkárság a köznevelési törvény héten elfogadott módosítása körüli vitákra reagálva kiemelte: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a "magára hagyás", a "lemondás" és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz.Hangsúlyozták, hogy a módosítás egyáltalán nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, így a fogyatékkal élő, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulókat. A közleményben kitértek arra is, hogy a jogszabálymódosítás szakmai kezdeményezésre született.
(Forrás: Eduline)

Megint egy lépéssel távolabb kerültünk egy jobb jövőtől – Ez a baj a „Taigetosz”-törvénnyel (06.02.)

A köznevelési törvény legújabb módosítása „Taigetosz”-törvény  néven híresült el, utalva arra, hogy tanulási vagy beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat az új szabályozás szakadékba taszítja, és magára hagyja. Egyetlen nap, egyetlen szavazás. Alig pár perc a magyar országgyűlés tagjainak életéből, mégis tökéletes példája annak, hogy ma Magyarországon visszafelé haladunk az időben. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írása.
(Forrás: wmn.hu)

BTMN tanulók – miért káros a törvénymódosítás? (06.02.)

A törvénymódosítás elleni tiltakozás leszerelésére gyakran hangzott el az az érv, hogy gyógypedagógusok – köztük Gereben Ferencné, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöke – támogatja a változtatást. Az indoklás szerint a BTMN tanulók az értékelés alóli felmentés miatt motiválatlanok, a fejlesztés az értékelés megkövetelése esetén eredményesebb lesz. Azt sugallják, hogy a BTMN nem is valóságos problémát takar, a valódi diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások SNI kategóriába tartozva így is meg fogják kapni az értékelés alóli felmentést, a lustákat pdig nem kell segíteni. A CKP munkájában részt vevő gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, tanárok, érintett szülők nem így gondolják.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Diszes társaság (06.0.4.)

Ennek a módosításnak többek között olyan üzenete is van, hogy fölösleges a gyógypedagógia.De azt is üzeni a kormány, hogy nincs láb, nincs csoki: ha nem lehet a padon feküdni, akkor megszűnik a hajléktalanság, ha betiltják a tűcsere-programot, akkor megszűnik az intravénás szerhasználat, ha átminősítik a szegénység kifejezést, akkor megszűnik a szegénység s végül, ha  megvonjuk a valamiért nehezen tanuló gyerekektől a támogatást, de legalábbis lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szakszerű segítség elmaradozzon, akkor megszűnnek a valamiért nehezen tanuló gyerekek.
(Forrás: Apapara)

Egész életre kiható kudarc: ezt fogja okozni a Taigetosz-törvény a szakember szerint (06.02.)

Aáry-Tamás Lajos, oktatási ombudsman nemrég épp amiatt védte a törvényt, mert az enm vonatkozik az SNI gyerekekre. Gyarmathy azonban figyelmeztet, hogy a BMTN kategóriába sorolt gyerekek könnyen az SNI-sek között találhatják magukat, ha nem kapják meg a megfelelő oktatást. A zavarok súlyosságát és kialakulásának valószínűségét növelik a nem megfelelő tanítási módszerek, a felmentések elvétele pedig egész életükre kiható kudarcokra ítéli a tanulókat – zárja levelét a szakpszichológus.
(Forrás: Eduline)

Nem Taigetosz, de ettől még nincs ok az örömre (06.03.)

Na, de akkor hol itt a probléma? Ott, hogy ezeket a gondokat – amikre eddig tehát lehetett felmentést kapni, most már nem, hiszen nem klasszikus SNI – konkrétan a magyar oktatási rendszer okozza, és fogja ezentúl is okozni. A tanítóknak kötelezően ismerniük kellene a tanulási zavar tüneteit, a megjelenésük időpontját és a segítés módjait, kellene nekik heti két korrekciós óra, amit óraszámuktól függetlenül külön díjaznak. Ha most csak annyi történik, hogy elvették a mentesítést, de sem a szülő sem az iskola nem kap segítséget, megoldást a meglévő gondokra, akkor nagyon nagy a baj.

 (Forrás: index)

Orvosi igazolással megúszható a Taigetosz-törvény
Maruzsa Zoltán szerint ez csak azokra a diákokra lesz érvényes, akiknél a fejlesztőpedagógus segítsége érezhető javulást eredményez – esetükben valóban adnának majd osztályzatot. Azok viszont, akik orvosilag igazolt fogyatékossággal élnek, vagy egy szakértői bizottság is elismeri fejlődési zavarukat, továbbra sem kapnak jegyet teljesítményükre – ígéri a helyettes államtitkár. Maruzsa kitért arra is, hogy a hírek szerint ezután gyógypedagógiai szakképesítés nélküli tanárok is taníthatják az enyhén értelmi fogyatékos gyerekeket – mint mondta, ez csak az olyan „készségtárgyakra” lesz igaz, mint az ének, a rajz, a technika, illetve az etika.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Kirekesztve – videóval (06.06.)

Lufikkal tiltakozott a Tanítanék Mozgalom a Taigetosz-törvény miatt. Azt kérik az államfőtől, ne írja alá a törvényt, ami még nehezebb helyzetbe hozza a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket. Kálmán Olga beszélgetése Sulyok Blankával az Egyenesen című műsorban.
(Forrás: hirtv)

"Nem bukásra van szükségük": nyílt levelet kapott Áder a Taigetosz-törvény miatt (06.06)

Nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt a Tanítanék Mozgalom és több civil szervezet, hogy ne írja alá a köznevelési törvény módosítását. "A törvénymódosítás rendkívül hátrányosan érinti a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat", ezért a Tanítanék Mozgalom és számos civil szervezet nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a Taigetosz-törvényként elhíresült módosítást.
(Forrás: Eduline)

Kamrás Orsolya: Pálmák a Taigetoszon (06.06.)

Gyomorforgatóan álszent érv a Taigetosz-törvény mellett az, hogy a könnyítés elveszi az érintettek motivációját a nehézségek legyőzésére. Ugyanis nem elsősorban az egyéni képességek jelentik a nehézséget, hanem az, ahogyan a környezet ezekhez viszonyul. Önmagában az, hogy egy nyolcéves gyerek nem tudja összekötni a betűket, annyit jelent, hogy egy nyolcéves gyerek nem tudja összekötni a betűket. Nehézséggé attól válik, hogy ezt elvárják tőle, vagy a továbbhaladás feltételévé teszik, illetve attól, ha értékminősítést társítanak hozzá (a gyerek kézírása „csúnya”) vagy egyenesen az embert minősítik (a gyerek figyelmetlen, lusta stb.) A beilleszkedési zavarnak (pardon, nehézségnek) már a nevében is benne van, hogy nem önmagában, objektíve, hanem egy adott közösségen belül jelent problémát.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)

Taigetosz-törvény: a szakma kérte, de a rossz iskolarendszer miatt tragikus lehet (06.08.)

A törvénymódosítás tehát önmagában nem lenne probléma, „akkor válhat valóban kártékonnyá, ha ezzel együtt nem történnek olyan beruházások, amik az iskolát jobbá teszik. Például nem vesznek fel minden iskolába fejlesztő pedagógust, vagy nem emelik meg a felzárkóztató órák számát, amihez minden gyereknek joga van” – mondja a gyógypedagógiai szakértő. Ha minden így marad, akkor folyamatos kudarcra lesznek ítélve az érintett gyerekek, ebből pedig egyenesen következik, hogy csak a lemorzsolódók száma fog növekedni.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

2. Oktatáspolitika

költségvetés új államtitkár, pedagógusnap, pedagógusbér, NAT, Csépe Valéria

Kétmilliárdot fordítanak a drogozás megelőzésére (05.24.)

A jövő évi költségvetésben minden eddiginél többet, hetvenkilencmilliárd forintot fordítanak gyermekétkeztetésre, ez háromszor akkora összeg, mint 2010-ben – közölte az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára egy másik tájékoztatón. Novák Katalin az MTI tudósítása szerint elmondta: jelenleg majdnem félmillió gyerek étkezik ingyen a bölcsődében naponta négyszer, az óvodában és az iskolában naponta háromszor, továbbá sokan kedvezményesen kapják az ételt.
(Forrás: Magyar Nemzet)

2018-ban 97 milliárddal több jut oktatásra (05.26.)

A magyar gazdaság állapota lehetővé teszi, hogy plusz források jussanak az oktatásra és az egészségügyre. A 2018-as költségvetésben 97 milliárd forinttal több pénz van oktatásra, mint az idén – mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Esztergomban, ahol az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye köznevelési intézményeinek dolgozói tartottak konferenciát. Balog Zoltán kitért arra is: katolikus iskolába 220 ezer tanuló jár, az állami iskolákban 327 ezren tanulnak hittant, fakultatív hittanra pedig 368 ezren járnak.
(Forrás: Eduline)

Titokban új helyettes államtitkár érkezett az Emmibe (05.31.)
Horváth Zita a Miskolci Egyetemen szerzett történelem szakos diplomát 1997-ben, azóta pedig folyamatosan a Bölcsészettudományi Karon dolgozott – mint oktató és dékánhelyettes, majd egy rövid ideig mint a fakultás dékánja. 2013-tól az egyetem általános rektorhelyettesi posztját töltötte be, sőt a Történettudományi Intézet is őt választotta igazgatójául 2016-ban. Mint ismert, korábban Palkovics László töltötte be a felsőoktatásért felelős államtitkári posztot, ám tavaly év elején, mikor az oktatással kapcsolatos elégedetlenségi hullám söpört végig az országon, a kormányzat oktatásért felelős államtitkárrá tette, tehát egyaránt kellett felelnie a felsőoktatásért és köznevelésért.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Pedagógusnapi köszönetben dörgölte a tanárok orra alá a fizetésemelést Balog Zoltán (06.01.)

"Ebben a hamarosan véget érő tanévben a magyar köznevelés rendszerének évizedeken át húzódó átalakítása zárul le. A párbeszédnek is köszönhetjük, hogy az oktatásszervezés új rendszere egyre biztosabb lábakon áll" – írta. "Mostanra jól láthatjuk azt is, kik maradtak meg a szakma talaján, s kik igyekeztek a politikai mezőben hasznosítani az átalakítás nehézségeiből keletkezett feszültségeket" – olvasható a levélben, amelyben a miniszter azt is kiemeli: továbbra is folytatni akarja a párbeszédet azokkal, akik "szakmai alapon, a jobbítás szándékával, a rájuk bízottak érdekében fogalmazzák meg bírálataikat".
(Forrás: Eduline)

A pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát is meg fogja haladni (06.04.)

Az államtitkár a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési időszakról szólva elmondta: a központi régión kívül közel 200 milliárd forintot fordítanak a köznevelési rendszer infrastrukturális feltételeinek javítására, eszközök beszerzésére, illetve pedagógusképzésre. Ebből mintegy 60 milliárd jut új iskolák építésére és a meglévők bővítésére, további 30 milliárd pedig felújításokra és eszközbeszerzésekre. Ezzel párhuzamosan a Környezeti Energiahatékonysági Program (KEHOP) keretéből is további 20 milliárd forintot biztosítanak a köznevelési intézmények energiahatékonysági beruházásaira.
(Forrás: hvg.hu)

Közel százmilliárddal több jut jövőre oktatásra (06.06.)

A politikus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta, hogy 2010-hez képest, jövőre már 550 milliárd forinttal több jut a költségvetésből az oktatásra, ami azt jelenti, hogy növekvő gazdaság mellett, GDP-arányosan 1,5 százalékkal nő az ágazatra fordítható forrás.Arról is szólt: idén és a következő két évben 106 milliárd forintot fordít az állam új bölcsődék és óvodák építésére, illetve az ezekben dolgozók béremelésére. Egy munkacsoport megkezdte az új Nemzeti alaptanterv kidolgozását is – mondta az államtitkár.
(Forrás: hvg.hu)

Nagyobb szabadságot ígér a tanároknak a miniszteri biztos: újabb részletek a készülő alaptantervről (06.06.)

Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt – mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a köztévén.
(Forrás: Eduline)

 

 

3. Nemzeti Pedagógus Kar

módszertan, Balog Zoltán

A tanítás módszertanán változtatnának az oktatók (05.24.)

Az Ideális iskola 2017 esszéíró-pályázatra – amelyet a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) hirdetett meg – 91 munka érkezett. Kis Sándor, az elbírálóbizottság vezetője lapunknak elmondta, a pályázatokra jellemző volt, hogy olyannak látták az ideális iskolát a pedagógusok, ahova a gyerekek szeretnek járni, a tanárok pedig nem érzik tehernek a tanítást. Arról is szólt, hogy a legtöbb pályamunka témája a tanítási módszertan volt. A díjakat Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Horváth Péter, az NPK elnöke adta át a hétfői szakmai konferenciájukon.
(Forrás: Magyar Idők)

Balog Zoltán: a Nemzeti Pedagógus Kar valódi szakmai fórum (05.22.)

A miniszter azt mondta, az NPK tagjai a szakma védelméről és a hivatás tekintélyének helyreállításáról gondoskodnak. Arra kérte őket, hogy a nemzeti köznevelési célokat képviseljék és érvényesítsék a pedagógustársadalomban is.Balog Zoltán elmondta, bízik benne, hogy a viharos időszakok elmúltak, és tovább tudnak dolgozni az oktatás reformján. A jövő fontos feladatai között említette a tanárképzés és továbbképzés rendszerének átalakítását, a szakszolgálatok rendszerének megerősítését, valamint a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését.
(Forrás: Magyar

 

 

4. Szakmai érettségi

kudarcok, alkotmánysértés, minisztérium

"Talán öt kettes lett az osztályból, a többi egyes" – siralmas eredmények a szakmai érettségin? (05.29.)

Pénteken jelentettük meg annak az édesanyának a levelét, aki arra panaszkodott, hogy a fia osztályában a legjobb szakmai érettségi dolgozat 42 százalékos lett, a többi végzős ennél rosszabb eredményeket ért el – a szülő szerint a siralmas eredményről elsősorban nem a diákok tehetnek. A levélre számos komment érkezett, sokan hasonló tapasztalatokról számoltak be, ezekből a hozzászólásokból idézünk:
(Forrás: Eduline)

Derékba tört életek a szakgimnáziumi érettségik miatt (05.29.)

Senki nem számított rá, hogy így fog lezajlani. A fiamnak a Budapesti Műszaki Egyetemre ez volt a felvételi tantárgya. Ő ebből próbált felkészülni. Az osztályában a legjobb érettségi dolgozat 42 pontos lett, a 100-ból. Ez gondolom önmagáért beszél. A szakmai érettségin egyedülálló módon nem használhattak a gyerekek semmiféle segédeszközt, még függvénytáblát sem. Pedig azt egyébként még a matematika és a fizika vizsgán is engedélyezték. Azt is csak az érettségi vizsga megkezdésekor tudták meg a diákok, hogy sem függvény sem szakmai táblázatot nem haszhálhatnak.
(Forrás: Délmagyar)

Ónody-Molnár Dóra: Érettségiből elégtelen – Alkotmánysértő módon vizsgáztathatták a diákokat (05.29.)

A CKP ügyvivő testülete nevében Juhász Ágnes beadvánnyal fordult Székely László alapjogi biztoshoz is. Többek között azért, mert hasonló ügyekben Székely többször is felhívta a miniszterek figyelmét arra: minden érintett számára biztosítsák a jogszabályváltozáshoz szükséges felkészülési időt. Az alapjogi hivatalhoz január végén fordultak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nevű szervezetekkel közösen. Utóbbiak azért csatlakoztak, hogy jogi érvekkel támogassák a CKP indítványát, illetve segítsenek az ombudsmannak a helyzet jogi értékelésében.
(Forrás: 168 óra)

Botrányosra sikeredtek a szakmai érettségik (videóval) (05.30.)

Derékba tört életek miatt panaszkodnak szülők és diákok a szakgimnáziumi érettségik miatt. Az oktatási ombudsman és az alapjogi biztos is hallgat az ügyben. Vendégünk volt Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakértője.
(Forrás: Hírtv)

Szakmai érettségi: reagált a minisztérium a panaszokra, itt az álláspontjuk (05.30.)

A 36 vizsgatárgyból, 3 vizsgatárgy esetében tettek eddig észrevételt, ezeknél jelenleg folyik a tételkészítő bizottságok szakmai álláspontjának kialakítása. A tárca illetékes szakterülete az érettségi tapasztalatainak feldolgozását megkezdte, a bizottságok tevékenységének értékelése után pedig haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket
(Forrás: Eduline)

 

 

5. Pedagógia – pszichológia

Polgár Judit, agresszió kezelése, antikorrupciós képzés, túlterhelés, Philip Zimbardo, reklámok hatása, tabutémák, Új Pedagógiai Szemle, Tanárblog

Már az óvodásoknak is segíthet Polgár Judit módszere (05.25.)

Elkészült a Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester által kifejlesztett iskolai Sakkpalota-program óvodások számára kidolgozott változata. A Sakkjátszótér programcsomag ősztől elérhető az óvodák számára. Polgár Judit elmondta: a sakk alkalmas a térirányok bevésésére, a logikai gondolkodás, a memória és a számolási tudás fejlesztésére, a csoportban való munka elsajátítására, valamint annak megtanulására, hogy a tetteiknek következményei vannak. 
(Forrás: Inforádió)

Nem több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá (05.25.)

Az iskolai légkört mérgező kortárs erőszakkal szemben semmit nem érnek az olyan hagyományos, fegyelmezésen alapuló pedagógiai módszerek, mint az intőosztogatás vagy egy fegyelmi eljárás. Ezt ismerték fel azok az iskolák, amik csatlakoztak a budapesti Zuglóból, amerikai mintára indult Békés Iskolák programhoz. A modellprogram módszertant és szemléletmódot ad a tanárok kezébe az iskolai agresszió kezeléséhez, ráadásul a saját problémáinak lelkiismeretes feltárására sarkallja a részt vevő iskolákat.
(Forrás: abcug.hu)

Tanuljon "életet" a gyerek – Antikorrupciós képzés a gimiben (06.01.)

Harmadik éve folyik a pécsi Gandhi Gimnáziumban egy olyan program, amely előadásokkal és szituációs játékokkal igyekszik érthetővé tenni azt, hogy mi a korrupció és hogyan lehet ellene küzdeni. Szerdán szerették volna a sajtó számára bemutatni a programot, ám előző este a nyilvános prezentációt indoklás nélkül lefújta a gimnáziumot fenntartó állami tulajdonú alapítvány igazgatója, Virág Bertalan.A közalapítvány vezetője azzal indokolta döntését, hogy az óra iránt ellenzéki erők érdeklődnek, s ha ők megjelennek a bemutatón, akkor az iskola a politikai erőtérbe kerül. Aztán fél óra múlva Virág Bertalan visszahívta a két projektgazdát, s közölte velük, hogy mégis megtarthatják az órát. Ők meg is tartották. Addigra a program iránt érdeklődő újságírók messze jártak.
(Forrás: Népszava)

Év végi hajrá az iskolákban, kimerült gyerekek Az ATV Start vendége Deliága Éva gyermekpszichológus (videóval) (06.01.)

A gyerekek a tanév végén rendkívül fáradtak, ennek ellenére az iskolák még egy hajrába kezdtem: témazárók, számonkérések. A szülőknek nem szabad a másik oldalról nyomás alá helyezniük a gyerekeket, és megkövetelni a jó jegyeket. Túl értékelik az osztályzatokat, és irreális követelményeket állítanak. Értékelni az egész évi munkát és teljesítményt kellene, és nem a záró időszakban szerzett jegyeket.
(Forrás: ATV)

„Önnek is van valamije, ami egyetlen szuperhősnek sincs” – beszélgetés Philip Zimbardóval (06.04.)

Ha valaki többet tud a pszichológiáról, a látszólag egyszerű jelenségek mögött is felfedezheti a mélyebb, komplex tartalmat. Ezáltal jobban értelmezhetővé válik a terrorizmus is. Ha megértjük, hogy az Iszlám Állam az internetes közösségi oldalakon toborozva a terroristákat milyen pszichológiai módszereket használ, máris csökken a szervezet ismeretlenségéből fakadó félelmetessége. Egyúttal arra is rájöhetünk, hogy a terroristák tudatosan használják a médiát, amely a valóságos pusztító erejüknél sokkal intenzívebben tudósít a terrortámadásokról, miközben olyan jelenségek, például autóbalesetek, amelyek valójában sokkal több ember életét oltják ki, észrevétlenek maradnak. Természetünknél fogva társas lények vagyunk, igyekszünk csoportokhoz tartozni; akár rossz célok által vezérelt csoporthoz is.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Veszélyben vannak a gyerekek, észrevétlenül programozzák az elméjüket – figyelmeztet a szakember (06.05.)

Az egészen kis gyerekek a műsorok között vagy közben lejátszott reklámokat nem tudják elkülöníteni magától a műsortól – mondta az InfoRádióban Kósa Éva pszichológus.A későbbiekben a reklámok vonzó és birtoklásra buzdító hatásával kell számolnunk. A gyerekek olyan környezetben, olyan bemutatásban látnak vonzó tárgyat, ételt, helyzetet, ami számukra a könnyen elérhető, megszerezhető dolgokat ígérik. "Ami azonban kevésbé üt szöget az emberek fejébe, az az, hogy a reklámok bemutatása során szituációk kerülnek a gyerekek elméjébe,oly módon, hogy azok természetesek, rendkívül vonzók. Ilyen például, amikor a szülői magatartás valamilyen dicsérő, jóváhagyó helyzetben egy édességhez társul".
(Forrás: Inforádió)

Szexuális zaklatástól a „kakis” könyvig (06.05.)

Drogok, válás, családon belüli erőszak, szexuális zaklatás – mi számít még tabunak manapság az ifjúsági irodalomban? Az elmúlt években itthon is ellepték a boltok polcait a kötetek, amelyek korábban nem tapasztalt nyíltsággal beszélnek súlyos társadalmi problémákról. A szakértők szerint a magyar piac közel 15 éve kezdte el követni a nemzetközi gyerekirodalmi trendeket. A tabutémák eleinte csak a fordításokban jelentek meg, idővel viszont egyre több magyar szerző műveiben is felbukkantak kényesebb kérdések.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Miként lesz a tanulási zavar diagnózisa stigma – Avagy mi a fontosabb: a diagnózis vagy a gyermek?

Az OECD rendszerein belül a konkrét diagnózist egy ellátási kategóriához rendelik. Nálunk az ellátás a diagnózis függvénye: előbb kap a gyermek diagnózist, aztán rendelünk hozzá ellátási formát. Hazánkban az intervenció minden formáját, melyet speciális képzettségű szakember lát el, diagnózisnak kell megelőznie. Ez Európa más országaiban nem feltétlenül van így.
(Forrás: Új Pedagógiai Szemle, 2017. 3-4. sz.)

Szomorú, hogy az iskola zavarja a gyerekeket a tanulásban – interjú a TanárBlog szerzőivel, Nádori Gergellyel és Prievara Tiborral (06.07.)

A kérdés az, hogy most milyen válaszokat fogunk adni erre a kihívásra. Sajnos azt látom, hogy mivel úgy érezzük, hogy nagyon keveset tudnak a gyerekek, azt sulykoljuk, hogy még többet kell nekik tanítani. Ez picit olyan, mint amikor az angolnak azt tanácsolják, hogy ha nem értik, amit mond, akkor beszéljen hangosabban. Pedig valószínűleg inkább az lehet a baj, hogy a másik nem tud angolul. Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy amíg nekem még meg lehetett magyarázni, hogy miért kell kedd hajnalban latint tanulnom, a diákok ma már sokszor rosszabbul tűrik, ha olyasmiket erőltetünk rájuk, ami nekik nem kell, vagy nem úgy kell.
(Forrás: 24.hu)

 

 

6. Kritikus megnyilvánulások

magyarérettségi, érettségi, demokrácia,  pedagóguspálya, Független Diákparlament, oktatási rendszer, diszkrimináció

Kamrás Orsolya: Kész a puding (05.16.)

Idén tavasszal először bizonyíthatott a hirtelen megreformált magyar nyelv és irodalom írásbeli. Még a 2016/17-es tanév során is finomhangolták a követelményeket és a vizsgaleírást, ezzel párhuzamosan a korábban elérhetővé tett mintafeladatsorok ideiglenesen lekerültek az Oktatási Hivatal honlapjáról, ami azt jelenti, hogy az írásbelire készülés legintenzívebb időszakában hetekig SEMMILYEN konkrét forrás nem állt rendelkezésre arra vonatkozóan, egészen pontosan milyen írásbeli feladatlapot is kell megoldaniuk az idén vizsgázóknak.  A többi tantárgy helyzetére nincs rálátásunk, de ha nincs a Magyartanárok Egyesülete, és nem szervez októberben szakmai napot a magyar nyelv és irodalom érettségit érintő változásokról, akkor magyartanárok és végzős diákok egyaránt még nehezebb helyzetben lettek volna.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)

Úton az elitképzés felé (05.23.)

Hetvenháromezer diák érettségizik az idén, nagyjából négytizedük gimnáziumban, ám utóbbiak száma néhány éven belül drasztikusan csökkenhet. A kormány tervei szerint ugyanis 2019-től kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, s központilag szabályoznák, hány tanuló vehető fel gimnáziumba és szakgimnáziumba. Szakemberek állítják, ez az ötlet tovább növelné az esélyegyenlőtlenséget az oktatásban, a gyerekeknek pedig tulajdonképpen 14 évesen eldőlne a sorsuk.
(Forrás: Népszava)

Az ombudsman a demokratikus vitát félti a civilek elleni törvénytől (05.24.)

Véleményt nyilvánított a külföldről támogatott szervezeteket megbélyegző törvényről az alapvető jogok biztosa is. Álláspontját hivatalból küldte meg az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének. Az álláspont szerint a szervezetek megkülönböztetése a pluralizmus alkotmányos értékét befolyásolhatja.
(Forrás: TASZ)

Ezt nem tesszük ki az ablakba: mely országokban a legjobb tanárnak lenni? (06.02)

Az Insider tette közzé a szokásos listáját az OECD-országok adatait összesítve. Nem lehetünk büszkék. Sajnos Magyarország mind az általános iskolai, mind pedig a középiskolai tanárok jövedelmét tekintve az utolsó 10-ben található. A lap különszedte a kezdőfizetést, a 10 év tapasztalat után kapható bért, és a legmagasabb elérhető jövedelmet.
(Forrás: Eduline)

„Azt akarják, hogy elbutuljunk” – Összefognak a diákok a kormány romboló oktatáspolitikája ellen (06.03.)

Nem sokkal a botrányos szakmai érettségik és a tanulási nehézségekkel küzdők életét megnehezítő, Taigetosz-törvényként emlegetett módosító elfogadása után tartotta szokásos diákfórumát a Független Diákparlament (FDP). Amíg az Országos Diákparlament egy felülről szervezett fórum, amelyet mindössze háromévente hívnak össze (és előfordul, hogy elhallgattatják azt, aki az oktatáspolitikát kritizálja), addig az alulról építkező, a diákok által 2014-ben létrehozott Független Diákparlament tényleg arra szolgál, hogy a tanulók megvitassák, mi is a baj az oktatással, és hogyan lehetne változtatni.
(Forrás: Magyar Narancs)

A Pygmalion-hatás hiányzik a magyar oktatásból (06.04.)

Amikor nap mint nap előkerül – nemrég épp egy uniós tanulmány kapcsán –, hogy Magyarország azért is veszít a versenyképességéből, mert az oktatási rendszere olyan, amilyen, nem csak a támogató környezet hiányában keresendő a bajok gyökere. A központi tesztek, felmérők alkalmasak ugyan a diákok teljesítményének összevetésére, csakhogy túlságosan megnőtt a jelentőségük: az ezeken elért eredmények alapján juthat be valaki egy középiskolába, egyetemre; közvetve ezek által méretik meg egy-egy pedagógus munkájának eredményessége, így végső soron ettől függ az iskolák finanszírozása. A rendszer óhatatlanul is abba az irányba tereli a tanárokat, hogy lemondjanak azokról a motivációkról, amelyekkel hajdan a pályára léptek; arról, hogy megmutassák diákjaiknak a felfedezés, a kreativitás, az élet örömét.
(Forrás: hvg.hu)

Nem érdemelte ki a ballagást, nem ballaghat (06.06.)
Egy jó nevű, belvárosi iskolában eltiltották az egyik végzős diákot a ballagástól, édesanyja jogi útra tereli az ügyet. „Nem hallgathatok, ami velünk zajlik, fémjelzi az egész oktatási rendszer embertelenségét, azt a kifosztottságot, amit egyetlen gyermek sem érdemel meg. Történetünk, azt hiszem, túlmutat az én fiam egyéni problémáján, és a Taigetosz-törvény kapcsán különösen aktuális” – olvasható a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért oldalán egy aspergeres fiú története.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

7. Tankönyvek

Debrecen, PISA, tartós tankönyvek

Ismét Debrecenben készülnek majd a tankönyvek (05.23.)

Az Alföldi Nyomda Zrt. vezetésével létrejött konzorcium nyerte az idén is a 2017/18-as tanév tankönyveinek gyártására kiírt közbeszerzési pályázatot.A konzorcium július végéig több mint 10 millió tankönyvet gyárt le az általános iskolák és középiskolák számára – ezt György Géza, az Alföldi Nyomda elnök-vezérigazgatója jelentette be sajtótájékoztatón, ahol Debrecen városát Komolay Szabolcs alpolgármester képviselte.
(Forrás: DEHIR)

„A rossz tankönyvek miatt lesújtó a PISA-teszt” (06.06.)

A mostani tankönyvekre sok pedagógus panaszkodik, és a rossz minőség állhat a legutóbbi PISA-teszt lesújtó eredményei mögött is – vélekedett a jobbikos Dúró Dóra a Hír TV reggeli műsorában. „Nagyon sok pedagógus panaszkodik arra, hogy egyrészt korlátozzák a tankönyvválasztási szabadságot, másrészt pedig ebből a pénzből nem tudnak kijönni. Az egész közoktatási rendszerben ahol intézménylátogatásra járok, mindenhol szóba kerül a tankönyvek témája, és nagyon sokan vannak, akik a régi, patinás kiadók kiadványait hiányolják”
(Forrás: hirtv)

Tartós tankönyv nélkül az alsósok (05.06.)

Már idén szeptembertől eltörölhetik a harmadik–negyedik osztályosok számára kötelező tartós tankönyveket is, vagyis végleg megbukik a kormányzat által 2013 óta erőltetett koncepció az alsó tagozaton – derül ki a 2017. évi költségvetés módosító javaslatának újabb, lapunk által megismert változatából. Mint ismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban azzal érvelt a tartós tankönyvek bevezetése mellett, hogy ezzel hozzá akarnak járulni „a szülők által régóta elvárt takarékossági szempontok hatékonyabb érvényesüléséhez”. Ám végül idén februárban hivatalosan is kivezették az intézkedést az első és második évfolyamokról.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

8. Szakképzés, felnőttképzés

Híd-program, munkaadók, lemorzsolódás

Eltűnnek a végzettség nélküli diákok a Híd programokból (05.24.)

Nagymértékben visszaesett a Híd programokban részt vevő tanulók száma. Míg tavaly előtt még közel 3100-an tanultak a felzárkóztató programban, a 2016/2017-es tanévben már alig több mint 2370-en, vagyis egyetlen esztendő alatt több mint 20 százalékkal csökkent a létszám – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, oktatási adatokat elemző kiadványából. Pedig felzárkóztatási programokra égető szükség van, ugyanis a 2015/2016. tanév végén a nyolc évvel korábbi első osztályosok mindössze 89,9 százaléka végezte el eredményesen a 8. évfolyamot. Ugyancsak aggasztó, hogy 2016-ban – az európai trendekkel ellentétben – nőtt a hazai korai iskolaelhagyók aránya, vagyis azoké a 18–24 éveseké, akiknek nincs középfokú végzettségük, és a mérés időpontját megelőző négy hétben semmilyen képzésben sem vettek részt.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Betelt a pohár a munkaadóknál, új szakképzést akarnak (06.01.)

Úgy döntöttek, nem várnak tovább, és saját kezükbe veszik az ügyet, mert komoly gondot okoz, hogy százezres nagyságrendben vannak itthon betöltetlen állások. Ősztől minden megyére kiterjedő eseménysorozatot szervez a munkaadói tömörülés a munkaadók, munkavállalók, iskolák, önkormányzati képviselők bevonásával, hogy megtalálják a probléma gyökerét, és megoldást kínálhassanak rá.
(Forrás: Eduline)

Szurovecz Illés: Hiába rugdossák a problémás gyerekeket, kizuhannak az oktatásból (06.06.)

Egy-két év alatt akarja megmenteni a kormány a legproblémásabb gyerekeket, nehogy végleg eltűnjenek az oktatásból. Ezért elindították a Híd-programot, de a tanároknak semmilyen módszertani segítséget nem adnak. Az iskolák mégis szívesen jelentkeznek, mert így legalább minden tanárnak kijön az óraszáma. Közben a kormány nem is vizsgálja, működik-e a dolog, leginkább úgy tűnik, hogy nem. A korai iskolaelhagyás folyamatosan nő, és egyre távolabb kerülünk az EU-s vállalásunktól. 
(Forrás: abcug.hu)

 

 

9. Felsőoktatás

főiskolák, orvosképzés, külföldi egyetemek, gyógypedagógusok

Augusztustól eltűnik az utolsó előtti főiskola is Magyarországról (05.24.)

Magyarország kis ország, de 29 egyeteme van. az országban. Augusztustól csak egyetlen állami főiskola maradt még, és annak sincs könnyű dolga. A bajai Eötvös József Főiskolától egy múlt év végi, lényegében titokban meghozott döntéssel két legfontosabb intézetét elvették, vízgazdálkodási képzéseit pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez rendelték. (A HVG múlt heti számában foglalkozott azzal, hogy privilégiumai nem a "Soros-egyetemnek", hanem az Orbán-egyetemnek, azaz az NKE-nek vannak a magyar felsőoktatásban.)
(Forrás: hvg.hu)

"Nevetséges, milyen szempontok alapján kerülhetnek be orvosira a felvételizők" (05.26.)

Nem tartom magam hibásnak. Természetesen azt a feladatlapot én írom meg, az én tudásomat mutatja, de a rendszer kicsit sem próbálja megkönnyíteni a diákok dolgát, pedig 420-440 felvételi pontot elérni nem könnyű. Először is pontokat veszítünk a tankönyvírók miatt mind az írásbelin, mind a szóbelin. A tankönyvek hibásak, mindenhol eltérő információval találkozunk, és lényegi dolgokat hagynak ki a könyvekből. Aki éppen kifog egy hibás vagy helytelen információt tartalmazó könyvet, és abból készül, könnyen veszthet pontokat – önhibáján kívül.
(Forrás: Eduline)

A felsőoktatási törvényt három érintett ország is technikai kérdésként kezeli (05.30.)

Menczer Tamás azt mondta: ezt mutatja az is, hogy a négy érintett ország közül három nagykövete – a kínai, a thaiföldi és a malajziai – gyakorlatilag technikai kérdésként kezeli az ügyet, az érintett iskolák sem kifogásolják a törvényt. A három amerikai intézmény közül a McDaniel College-dzsel folytatott tárgyalások haladnak a legjobban. Az iskola vezetői teljes mértékben együttműködőek, partnerek, az intézmény megfelel a törvénynek, van kampusza az Egyesült Államokban, Marylandben.
(Forrás: Magyar Idők)

Veszélyes lehet a gyógypedagógusok hiánya: levelet írtak Palkovicsnak az egyetemek (06.07.)

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kezdeményezésére egy állásfoglallást juttattak el a köznevelési törvény módosításának szavazása előtt az oktatásért felelő államtitkárságra. A Palkovics László államtitkárnak címzett levelet a kar most nyilvánosságra hozta. Az írást több, gyógypedagógiai képzést folytató egyetem aláírta. Ebben többek közt megemlítik, hogy rendkívül rövid idő volt a szakmai egyeztetésre, amire korábban nem volt példa. Az egyetemekre például másfél nap határidővel érkezett le az anyag, ennyi idő lett volna véleményezni azt.
(Forrás: Eduline)

 

 

10. CEU

New York állam, Európai Bizottság, kormány

New York állam kormányzója üzent Orbánéknak: tárgyalna a CEU-ról (05.24.)

Kész tárgyalásokba kezdeni a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy a Közép-európai Egyetem folytathassa működését Budapesten – derül ki a kormányzó közleményéből. Cuomo ebben röviden megmagyarázta a kialakult helyzetet is. Mint írta, a magyar kormány nemrégiben olyan törvénymódosítást fogadott el, amely ellehetetlenítené a CEU további működését, és amely ellentmond a 2004-ben Magyarország és New York állam között köttetett nyilatkozatnak is. Ebben az áll, hogy a felek támogatják a CEU-t abban, hogy magyarországi akkreditációt szerezzen, miközben megtartja amerikai intézményi státusát.
(Forrás: hvg.hu)

CEU-törvény: lesöpri a kormány az Európai Bizottság aggályait (05.25.)

A 30 napos válaszadási határidő letelte előtti utolsó napon kelt levélben a minisztérium azzal is érvel, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosítás nélkül a minisztérium szerint nem lehetne garantálható, hogy ne működhessenek kamudiplomát adó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az anyaországban működtetendő kampusz követelménye és a névazonosság tilalma az érvelés szerint semmilyen más uniós alapértéket, így az oktatás szabadságát sem veszélyezteti.
(Forrás: hvg.hu)  

 

 

11. Gyermek- és ifjúságvédelem

tanodák, gyermekotthonok

Tanodapályázat újratöltve – A függetlenség feladása lehet az állami finanszírozás ára (05.31.)

„A civil és egyházi fenntartású tanodák, tanodafenntartók határozott tiltakozó fellépésének eredményeként sikerült elérni, hogy a legutolsó, EU-alapból finanszírozott tanodaprogram nyertesei közül szinte teljes egészében kimaradt, régóta működő tanodák számára a kormányzat új pályázatot írjon ki.” A most elnyert támogatással a tanodák 2018 december végéig tudnak működni. S hogy mi lesz azután? Ez a kérdés azért is égető, mert az elmúlt években rendszeresen késve kiírt pályázatok miatt már a tavalyi botránytól függetlenül is válságos helyzetbe kerültek a tanodák.
(Forrás: 168 óra)

Lőrincz Andrea: A családról – kívülállóként (06.01.)

A gyermekotthonok egyik alapvető küldetése a családi életre nevelés és az intézetből való kikerülést követő életre való felkészítés (lenne). Mégis mindezek a feladatok ellátatlanok és elláthatatlanok maradnak mindaddig, amíg az intézményes nevelés súlyos diszfunkciókkal küzd. A gyermekekkel szinte együtt élő nevelőknek ugyanolyan módon kellene nevelniük, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel felruházva, mint a szülőknek
(Forrás: Tani-tani Online)

 

 

12. Szülők

terrortámadás, hiányzások igazolása, felmentés

Mi lehet egy szülő helyes reakciója a terrortámadásokra? (05.23.)

Ha a 13-14 éves gyerek szeretne elmenni koncertre, az is fontos kérdés, hogy kié a félelem. Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus szerint azon múlik a beszélgetés, hogy milyen a kapcsolat a szülők és a gyerekek között. Mindenképpen azt javasolja, hogy hozzuk szóba a támadásokat, mert ebben élünk. Nem tartja jó ötletnek, hogy pszichológiailag zárkózott gyerekeket neveljünk.Szülőként az is a feladatunk, hogy megnyugtassuk a gyerekeket, mondjuk olyan szempontból, hogy Magyarországon nincs terrorveszély. Sem a geopolitikánk, sem a társadalmi összetételünk nem olyan, hogy ilyen történhessen.
(Forrás: hvg.hu)

Herczog Mária: a terror mindenkit megráz, de az önzésünk miatt egyre érzéketlenebbek vagyunk (05.24.)

Bár a manchesterihez hasonló terrortámadások mélyen megérintik az embereket, szinte általános, hogy a tartósan háborús övezetben élők helyzete kevésbé befolyásolja a békében élők mindennapjait – mondta az InfoRádiónak Herczog Mária. Egy terrorcselekmény miatt a kiszámíthatatlansága és tervezetlensége okán kevesen gondolják, hogy nem szabad nyilvános helyre menni. A szülők reakciója ennél erősebb lehet: egy ilyen eset után elképzelhető, hogy sokan próbálnak még több korlátot szabni, rávenni a gyereket, hogy ne menjen olyan helyre, ahol sokan vannak és kiszámíthatatlan dolgok történhetnek.
(Forrás: Inforádió)

Életszerűbbé tennék a hiányzások igazolását  (05.25.)

A gyerekek harmadát-felét csupán igazolásért viszik el a házi gyermekorvosokhoz, különösen a novembertől márciusig tartó időszakban. A legtöbb iskolában jelenlegi ugyanis a szülők félévente csak három nap távollétet igazolhatnak gyermeküknek, ennél hosszabb időt csak a szülő írásbeli kérelmére, az iskola előzetes engedélyével vagy orvos által igazoltan hiányozhat egy gyerek.A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete (HGYE) szerint azonban a szabályozás életszerűtlen. A HGYE szerint egy könnyebb lefolyású, orvosi vizsgálatot nem igénylő megbetegedés esetén meg kellene engedni, hogy a szülő felelősen igazolhassa a gyermek hiányzását.
(Forrás: Magyar Idők)

Kit tesznek ki? Maguk a szülők is örülnének, ha nem kellene felmenteni a gyereküket az osztályozás alól (06.03.)

Amikor a szülő szembesül azzal, hogy a gyereke valamilyen tanulási zavarral küzd, a járási szakértői bizottság igazolhatja, hogy BTMN-es. Az SNI-ről szóló igazolást viszont már csak a megyei bizottságok adhatnak ki, ez viszont egy hosszabb procedúra, amit nem mindenki vállal, mert ha elhúzódik, a gyerek közben megbukhat – mondta el lapunknak Erdész Ferenc az SNI-s és BTMN-es szülőket tömörítő Csak Együtt Van Esély csoport tagja. Maguk a szülők is sokkal jobban örülnének, ha nem kellene felmenteni a gyereküket az osztályozás alól. Hiszen például az olvasási nehézség és a diszlexia között nincs éles határvonal, az előbbi enyhébb és megfelelő tanítási módszerekkel könnyen kezelhető lenne, de a szülők éppen ezt hiányolják. Megfelelő módszerekkel, fejlesztéssel ezek a problémák kiküszöbölhetőek lennének, de a magyar oktatási rendszerből ez a szemlélet teljesen hiányzik.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Összeállította: Szekszárdi Júlia